A széria második darabja, mely talán már kevesebb egetrengető logikai hibát tartalmaz, mint az elődje. A három film közül ez az, amelynek a zenéit a legjobban szerettem, s a mostani nézésem alkalmával is igen vissza kellett fognom magamat, hogy ne kezdjek rá a dalolásukra, illetve ne álljak fel, s kezdjem el az anno betanult koreográfiákat. Itt is hasonlót tudnék összefoglalóként mondani, mint az előzőnél: mindig is imádni fogom, nem kétség.