Meglepően komplex volt a történet, de ha egy mondatban szeretném megfogalmazni azt írhatnám, hogy egy fiatal, szép és tisztességes lány önálló szeretne lenni, de folyton a szexuális zaklatás állja útját.
Ha ennyire hangsúlyos vonása a zaklatás egy 1941-es filmnek, akkor szerintem ne burkoljuk be valami romantikus cukormázzal a múltat se. A hölgyek térd alá érő szoknyákat hordtak, harisnyát és zárt blúzt, ennek és minden látszólagos udvariasság ellenére a férfiak piszkok voltak akkor is.
Ne mérjük mai szemmel a cselekmény pörgősségét, az eleje picit vontatott volt, a vége indult be. De ahogy látom a régi filmeknél ez így szokás. Viszont úgy érzem, hogy ha – mai szemmel persze – kicsit sete-suta is volt pár jelenet, attól még mindennek meg volt a maga miértje.
Két Karády-film után pedig azt gondolom, hogy ő nem szerethetett naivát játszani, a visító hangú szőke ciklonok mellett ez annyira üdítő.