Csányi Sándor magyar roma

Ritka szar színész, nem is értem, miért alkalmazzák. Amatőr színészek is jobbak ennél.

Amikor először láttam színházban dobtam egy hátast. Sokaknak már képernyőn is igen megnyerő úriember de azt hiszem a kisugárzása és a sármja sokkal érzékelhetőbb egy élő előadás közben.
Filmjei közt talán a Rokonokban tetszett a játéka nem azt a szokásos macsót játszotta és jó volt, hogy ez által megmutatta egy másik oldalát.

Alapjáraton viszketek a magyar filmektől, a sorozatoktól meg pláne. Van még hová fejlődnünk e téren, hosszú az út a béka alól a vörös szőnyegig, de a lehetőség adott, hogy kinőjük végre a folyamatos státuszszimbólumok és reklámok használatát, illetve megtanuljunk kevésbé erőltetett és még kevésbé életszerű dialógusokat írni, Drága Forgatókönyvírók! :)
Az egyetlen ok, amiért hajlandó vagyok magyar filmet nézni, az Csányi Sándor. Tudom, hogy ő sosem lesz hollywoodi filmcsillag (abszolút nem is lenne neki való), de számomra Ő A Magyar Férfiszínész. Így, nagybetűvel. Van benne valami időtlenség, ami sztoikus nyugalommal burkolja be ezt az embert. Visszarepít a múlt század elejére és simán el tudom őt képzelni Latabár Kálmánnal, Jávor Pállal, Szeleczky Zitával vagy Kabos Gyulával egy filmben. Amikor háború ide vagy oda, de az emberek tudtak nevetni, lazítani, nem volt szükség pszichológusra és nem sopánkodott mindenki a pénz meg a stressz miatt.
Játszhat ő szerelmest, csapodárt, meleget, főnököt, bármit, a kisugárzása elegánssá, klasszikussá és időtlenné teszi, kiemeli ebből a XXI. századi kuplerájból, s vele együtt emelkedik a néző is. Kívánok magunknak sok ilyen uplifting-élményt és bízom benne, hogy a színpadi szerepei mellett láthatunk még JÓ magyar filmet Csányi Sándorral. :)