Super 8 (2011) 71% 193★

Nem volt nagy élmény. Az elején tetszett a hangulata, meg különben is szeretem az olyan filmeket, amikben gyerekek a főszereplők. Általában. Itt sem volt bajom a srácokkal. Szóval egy ideig kellemesnek tűnt, aztán picit unni kezdtem. A végén a lényegi cselekményt és akciót kicsit gagyinak találtam és igazából ott maga a történet sem tetszett. Nem bántam, hogy megnéztem, de két hét múlva valószínűleg csak foszlányokra fogok emlékezni a filmből.

Olyan jól indult, de aztán sajnos megindult a lejtőn. Tényleg eléggé hajazott a Stranger Things-re csak az ezerszer jobb.
Szeretem a hasonló filmeket, így egyből megfogott, amikor a kocsi bement a vonat elé és az felrobbant. Elég nagy része a filmnek azonban sötétben látszódik, az ilyet nem is értem.

Az elhagyott szteroidszállítmányon élő, másnapos E.T. gyerekeket ijesztget, hogy haza telefonálhasson, a már J.J.-től megszokott tonnányi lens-flare effekttel „megfűszerezve”. Számomra nevetséges, vontatott és unalmas volt, így a mai napig nem értem, mit ettek az emberek ezen a filmen. Valószínűleg a sok villanás vakított el megint mindenkit.

„Bárhol, bármikor” kategóriás.

Jóindulattal 8 csillag, mert bár baromi jól indult, a sztori is rendben volt, a gyerekszínészek is meglepően jók voltak, a film végére egyre több bosszantó logikátlanság előjött és már csak a hibákra figyeltem. A legidegesítőbb pedig az volt, hogy a film közel 2 órájából másfél szurok sötétben játszódott. Könyörgöm valaki csináljon már egy világosban játszódó „szörnyes” filmet! Ennyi pénzt beleölnek a CGI-ba, a sminkbe, a kellékekbe, a díszletbe és mi látszódik belőle? Nagy büdös semmi!
A BD lemezen lévő extrákra viszont nincs panasz: összesen 100 percig tartó kisfilmek tömkelege, vonatbaleset szétcincálva jobbról balról, audiokommentár, törölt jelenetek. Így kéne kinéznie az összes DVD-nek, BD-nek (le a fapados verziókkal!).

Nem rossz. Leginkább az lehet a gond vele, hogy nagyon több akar lenni, mint ami, holott bőven elég lett volna, ha önmagát adja. Szórakoztató, jópofa, de a vége felé, pont ott ahol izgalmasnak kellene lennie, eléggé belassult. Alapvetően a hangulata, az egyébként érdekesnek induló cselekménye megnézette velem, és határozottan tetszett, de nem épp műfajának csúcsa.

Valahogy eddig kimaradt az életemből. Most Drágámmal megnézve kifejezetten élveztem. Néhány kis apróságtól eltekintve szórakoztató mozinak tartom. Mindig szerettem a tizenéves kissrácos kalandfilmeket. Most üde felhang volt a lány a csapatban. Egy jó sci-fi pedig mindig jó.

Kicsivel több, mint egy hónapja elkezdtem a Stranger Thingset, és onnan jött az ötlet, hogy újranézzem ezt a filmet, ami mutat némi hasonlóságot azzal a fantasztikus sorozattal. De gyorsan térjünk is rá a mozgóképre, mielőtt még nekiállnék ebben az értékelésben szobrot emelni a Duffer tesóknak… :D A titkos katonai kísérlet és az ehhez köthető rejtélyes vonatbaleset története fokozatosan adagolt információk és feszültség mentén bontakozott ki, aminek köszönhetően folyamatosan le volt kötve a néző figyelme. A kisvárosban lassan kitörő pánik tökéletes hátteret biztosított egy csapat gyerek amatőr rövidfilmjének, ami szintén remek részlet volt a cselekmény szövetén belül. A forgatási előkészületek kapcsán jó volt látni, milyen profin és elkötelezettséggel próbálják tető alá hozni mozgóképüket. Számomra egyébként is a gyerekcsapat volt a film abszolút fénypontja. A köztük lezajlott beszélgetések, jól megszokott ugratások mellett mindenkinek jutott „tizenöt perc hírnév”, s egy őt tökéletesen definiáló tulajdonság. Felkavarta kissé az állóvizet az egyetlen lány, Alice feltűnése, akit Elle Fanning elbűvölő bájjal és törékenységgel játszott el, s néha bizony el is lopta a show-t a fiúk elől. A látványvilág helyenként hagyott némi kívánnivalót maga után, J. J. Abrams meg igazán leszokhatna már a „lens flare”-ről, mert elképesztően zavaró tudott lenni, s sokszor csak rontott az épp aktuális jeleneten.
Arányaiban nézve jó volt a film, felbukkant ugyan pár megkérdőjelezhető apróság, de összességében lehetett szeretni a szereplői és bizonyos történetelemek miatt. Ja és el ne szalasszátok a teljes egészében elkészült rövidfilmet a stáblista közben!

Kicsit bővebben a blogomon:
http://lunathelooney.blogspot.com/2018/07/filmkritika-s…

Szóval ez az a film, amiről a Stranger Things-et koppintották, ezt figyelembevéve a Netflix nem valami kreatív. Nagyjából minden megegyezik, annyi hogy ez a film nincs csilivilin becsomagolva, a ST látványosabb… A Super 8 korához képest viszont kicsit gyengébb. A színészi munka nem túl kiemelkedő, igazából említésre sem méltó. A látvány már egy fokkal jobb, de igazából itt a sztori az érdekes. A története szórakoztató és jól felépített. Az spoiler kezdetben nem mutatnak sokat, ezzel is fenntartják a néző érdeklődését. Viszont azért sem vagyok megelégedve vele, mert 2 olyan nagy név, mint Abrams és Spielberg nehogy már csak ennyire legyen képes… Ez a két ember nagyon jó filmeket gyárt, mégis a Super 8 (2011) csak közepes lett.

Ez a film nagyon ütős volt. A címe alapján nem számítottam semmi különösre, nem is tudtam miről fog szólni
Kedvenc lett