Nem vénnek való vidék (2007) 76% 289★

Ha a könyv nélkül látom, fogalmam sincs mit írnék róla. Mivel aznap este néztem meg, mikor befejeztem a regényt, így kizárólag a friss élmények tükrében tudom értékelni.
Azt kell mondjam, nem tudom, láttam-e valaha olyan adaptációt, ami ennyire tökéletesen visszad mind történetében, mind hangulatában egy könyvet. 10/10.
Tommy Lee Jones mintha a kedvenc pizsamáját vette volna fel, annyira testhezálló, annyira saját volt ez a szerep. Egyetlen pillanatába sem tudok belekötni.
A többieket picit szoknom kellett (Llewelyn feleségét leszámítva), még nagyon friss volt a saját elképzelésem róluk, és hangolódnom kellett. Ettől függetlenül, úgy érzem mindannyian jó választásnak bizonyultak.
Az egyetlen, akivel az utolsó percig nem tudtam megbarátkozni, Chigurh. Ha nem olvasom a könyvet, azt mondom, tökéletes, pont olyan, amilyennek lennie kell, kétség sem férhet hozzá. De olvasva annyira markánsan más elképzelésem volt a külsejéről – miközben ha megkérdeznétek, egyetlen jelzőt nem tudnék idézni, hogyan is nézett ki a könyvben. Mea culpa.
Vizuálisan egyrészt gyönyörű, másrészt naturális.
Rendező, színészek, feldolgozás, operatőri munka, minden tekintetben elismerésem.

A sztori lapos, semmitmondó, értelmetlen, ráadásul brutál lassú. A végét sem értettem. A színészek játéka jó volt, főleg a gyilkosnak.

Nem is tudom, miért nem figyeltem korábban a Coen fivérekre. A Nagy Lebowskit pedig abszolút csúcsnak tartottam. És persze az Az ember, aki …-t is. Aztán megláttam a Fargo-t. Te jóóóó ég! Mekkora mókamesterek ezek! Aztán jött A félszemű. És most ez!

Olyan, mint amikor beszabadulsz egy bazinagy képtárba, és a harmadik teremtől már csak sétálsz, mert ennyi mindent egyszerre nem is lehet befogadni. Ez a film egy csomó tűpontosan megkomponált jelenet, egy csomó eszelős karakter, és vicc, vicc és vicc. Jóóó, van egy sztori is. És Javier pedig nagyon jól adja. Hát meg kell néznem újra.

(A meséhez még hozzátartozik, hogy amikor megvettük a mostani tévénket, ezt a filmet választottam mellé – akkor jött ki a DVD – , hogy ez lesz az első, amit megnézünk rajta. Azóta is ott van a dobozban, ki sincs bontva. Micsoda vétek!:)))

Hátőőőő… érdekes film. Az elején még figyeltem, érdekes volt az alapsztori, aztán elkezdett untatni az egész és inkább neteztem. Bocsi, nekem ez nem jött be.

Kicsit pörgősebb cselekményre számítottam, de az egyedi karakterek kárpótoltak és úgy megfűszerezték a történetet, hogy ez a lassabb tempó is teljesen rendben volt. A tipikus Coen rendezéssel kiegészülve remek hangulatú film kerekedett belőle.

Kellett rá aludnom egyet, hogy értékelést írjak róla. Zavarba ejt ez a film, olyan… kényelmetlenül. A hangulata valami elképesztő, a képek gyönyörűek, és a zene hiánya ebben az esetben egészen zseniális. Mégis sokszor küzdöttem, hogy ne aludjak be rajta, és nem hiszem, hogy ez a kései órának volt betudható. Azt hiszem, ez a film egész egyszerűen nem az én ízlésemnek való, vagyis nem is a film, hanem a műfaj, bár így is éreztem, hogy ez egy nem mindennapi alkotás, le a kalappal előtte – egyébként a Coen fivérek kezdenek behúzni a világukba, zárt és magányos, szenvtelen és hideg, de mégis van benne valami… na igen, és itt vagyok zavarban. Viszont picit reflektálva a lentebb írt kritikákra: most vagy nincs humorérzékem, vagy más filmet láttunk, de én ebben egy darab vicces jelenetet nem találtam, nyomasztót annál inkább.

Lassú, de valahogy mégis izgalmas film.
Jól megírhatta a történetet McCarthy.
Egyébként hol vannak, melyek a viccek ebben a filmben? Nem hiszem, hogy vígjáték lenne, amin nevetni kellene. A nézés közben Anton kiszívta belőlem a humorérzéket.
A mondanivalóját nem teljesen értettem meg, gondolkodni kell ezen, nem úgy van, hogy megnézed, azt' cső, ennyi volt, tudsz mindent.
Ui.: a film végénél a baleset az mekkora volt már? … :D

Zavarban vagyok. Én ezt a filmet nem értettem. Azon túl, hogy Javier Bardem elképesztően jó volt, nem igazán tudnék jófélét írni. Értékelem még a film hangulatát, a képi világot (az kimondottan bejött), egyszóval kalapemelések a Coenéknek tőlem is. De a történetet nem értettem. Most komolyan. Két órás a film, és a végén nem tudom elmondani, mit néztem. Pár nap múlva már csak Chigurh karakterére fogok emlékezni az egészből. Ez meg annyira nem pozitív. Az Oscarokat nem vitatom el, rendben van, jó kezekben. De nekem emberként őszintén megmondom, hogy semmit nem adott. Nagyon szomorú vagyok.

Egyik kurzusomon beszéltünk róla – mondanom se kell, rögtön felkeltette az érdeklődésemet, már csak azért is, mert már korábban is annyit hallottam róla.
Javier Bardem zseniális volt, igazából ő egymagában elvitte számomra a filmet.

Bitang jó film, hogy én ezt mennyire szeretem! Íme, az egyik bizonyíték, hogy az USA is képes szuper és igényes filmeket gyártani a 21. században is, csak nem értem, hogy akkor miért nem teszik gyakrabban?