Gyepkutyák (1997) 79% 7★

Egy szimpla kis feel-good movie-ra számítottam, nyár, talpraesett kislány, meg egy különc erdőlakó. Aha.
Na most ehhez képest, a kiscsaj fél óra után már rohadt irritáló volt, egy tudálékos deviáns csitri volt, aki fél percre nem tudta befogni a száját és volt pár húzása ami pofont érdemelt volna. Mázlija van, hogy egy birkatürelművel került össze, különben most horrorfilmről kéne beszámolnom ( hogy mennyire jó volt nézni, ahogy sorra veszíti el a végtagjait és csirkelábakkal bökik ki a szemét). Nagyon sok mindent belezsúfoltak a filmbe a pedofília gyanújától kezdve a társadalmi különbségeken át az elszigeteltségekig mindent, plusz elhintettek több olyan dolgot, amiből kisülhetett volna valami, de aztán mégsem spoiler.
Fura film volt, vagy inkább úgy mondom egyedi. Az egész atmoszférája nagyon tetszett a vége pedig mesésen gyönyörű lett, sajnálom, hogy nem tudták az egész filmre ráhúzni ezt a fajta hangulatot. Továbbá sajnálom hogy body bouble-t alkalmaztak ama vízbeugrós jelenetnél és azt is sajnálom, hogy Rockwell nem maradt meg az ilyen jellegű szerepeknél. Minden mást nem sajnálok, így spoiler a 9 csillagot megérdemli.

Különös hangulatú film – már-már balladai magasságok.
Elsőre „megvett kilóra” – és nem csak azért, mert Sam Rockwell az egyik legnagyobb kedvencem.

Gondolom a cél az lett volna, hogy kontrasztban a kertvárosi, ízetlen, unalmas és hamis élettel a két főszereplő közös élményei felszabadítónak, lázadásnak, stb hassanak, de leginkább csak butának, felelőtlennek és spontánnak tűntek. Mivel nem vagyok a gyerekverés híve, én speciel nem ábrándoztam arról, hogy milyen horror lesz majd, csak mert a kislánynak nagy a szája és mindig útban van, de hazudnék, ha a játéka meggyőzött volna, hogy amiket művel azok életszerűek, a vége pedig valami elképesztő állatság, nem is igazán tudom, hogy ezt hogy gondolták.