Dr. John 'J.D.' Dorian (Zach Braff) úgy érzi, négyévnyi tanulás után mindenre fel van készülve, ami a kórházban érheti. A medikus azonban gyorsan szembesül azzal, hogy rengeteg meglepetés várja új munkahelyén, ahová legjobb barátjával, Christopher Duncan Turkkel (Donald Faison) érkezik.
Dokik (2001–2010) 129★
Képek 27
Szereposztás
Kedvencelte 104
Várólistára tette 118
Kiemelt értékelések
Nos, van benne pár baromság, de hát mégis melyik sorozatban nincs? Okosságok, tanulságok bőven vannak benne, poén is sok. A Mindenes pedig mindent visz! :))
Ami pedig a lezárást illeti… Nos, a 8. évad utolsó részét elfogadtam volna lezárásnak, szóval ez a 9. évad elég fura volt. Inkább egy két évados spinoff lehetett volna belőle, de az, hogy csak egy ilyen fél évadnyi kis légypiszok, nem láttam sok értelmét. Főleg, mivel így nem kapott lezárást…
A legzseniálisabb tv sorozat. Bill Lawrence brillírozik a komédia, dráma, abszurd humor, burleszk és megannyi stílus között. A szereplők pedig egytől egyig a szívünkhöz nőnek. Akárhányszor újranézős.
1, Őszintén, csak azért kezdtem el nézni a sorozatot, mert Szirmai uraság azt állította, hogy ez a legjobb sitcom, és igazából nem akartam neki hinni. Az első évad felénél már kezdtem rájönni, hogy igaza van. Kicsit hozzá kellett szokni a poénvilághoz, meg nyilván ahhoz is, hogy mennyire elmebetegek a szereplők. Néha hangtalanul, retardált fókaként nevettem a poénokon, máskor pedig megsirattam a szereplőket.
2, Perry & Jordan. Rajongok értük!
3, Imádtam J.D. fantáziálós, különböző belső monológos szövegeit. Napokkal később is, mikor eszembe jutott egy-egy jelenet, mondhatni vidám perceket okozott.
4, Turk új csengőhangja: legviccesebb jelenet valaha! https://www.youtube.com/watch…
5, A 9. évadra úgy tekintek, mintha meg sem történt volna.
Legeslegkedvesebb sticomom ever. Imádom a humorát és a karaktereit – Dr. Cox zseniális, J.D. képzelgései is nagyon betalálnak.A 8. évad lezárása fantasztikus, a 9. évadra pedig szeretnék úgy tekintetni, mintha soha nem is létezett volna.
Emlékszem direkt megnéztem 5-6-7 részt az első évadból… adjunk neki esélyt. De hátha jobb lesz. De hátha… volt talán egyetlen poén, amire emlékszem, az is később, csak véletlenül láttam a tévében. Egyébként faarccal ültem végig. Ez alsó tagozatos Nickelodeon humor, olyan Keenan és Kel szintű, betéve egy kórházba, ahol semmi keresni valója nincs, és ahol annyira diszharmonizál a környezettel, hogy a drámát sem tudom benne komolyan venni, pedig néhol érezni, hogy kifejezetten az lenne a szándékuk.
Doktor úr! Elmehetek? Mondom, ELMEBETEG! :D Mint ez a sorozat. Imádom J. D. imaginációit, Vakkancs (meg Dr. Cox) a kedves szereplő(i)m, a szinkron király, de a fordítás néha nagyon kiborít, amikor szinte szándékosan hagyják ki a szópoénokat, így azok meg is semmisülnek (mi van, fordítókám, utálod a szóvicceket? Megéri ezért kiherélni egy szuper sorozatot?)… És hát a Mindenes zseniális, ennek hatására néztük meg a Semmi közepén c. sorozatot is.
Számomra megunhatatlan :D ❤
Nem is tudom hányadszorra fogok neki kezdeni újra..ès újra :D *.*
Először furcsa volt beleszokni a stílusába, ezekre a hirtelen-képtelen váltásokra edződni kellett :) (anyáéknak nem is sikerült, mikor otthon néztem, mindig fogták a fejüket hogy jaj mi ez már megint) Aztán a 3-4. évad felé beszippantott és az utolsó évadokat nagyon gyorsan bedaráltam, még magamhoz képest is.
Kedvenc párosom nyilván Turk és Carla voltak, JD és Elliott nekem kicsit az a kategória volt, mint spoiler: megmutatják a készítők nem egyszer, nem kétszer, hogy nem működnek együtt, aztán a végén varázslatos módon mégis összekerülnek. Coxot mindig jó volt hallgatni, bár ha nekem ilyen főnököm lenne szerintem depressziós lennék 3 napon belül. A lezárás is szép volt, el nem sírtam magam rajta azért, de szépen lekerekítették, ahogy szeretem.
Az utolsó évad viszont…se füle, se farka, mire megszerettem volna a szereplőket, el is repült az a 13 rész. Szerintem nem sok értelme volt meghosszabbítani, így visszamenőleg is furává tette az amúgy tök jó 8. évad utolsó részt, mert feleslegesnek érződött a nagy búcsúzás. Hiányzott a cast többi része, meg a történéseket tekintve is úgy éreztem, hogy visszaléptünk kettőt: 8 évadon át néztem, ahogy a szereplők szép lassan felnőnek és egyre érettebbek lesznek, erre az utolsó évadban még messzebbről indulunk. Bah.
Szóval az utolsó évad nélkül lehetne simán 8-9 csillag is, így azért levontam párat.
Nagyon szeretem ezt a sorozatot. Annyira jó és egyedi a humora. De aközben ,hogy humoros remekül sikerült belekeverni a drámai vonalat. Egyáltalán nem zavaró,sőt nagyon jól keveri ezt a két elemet. Nagyon szép és igaz gondolatok vannak benne. A karakterek az évek során nem fordulnak ki önmagukból jó nézni a sok színes egyéniséget. És a karakterek viszonyét is nagyon szeretem. J.D. szerethető figura, mégsem esik bele abba a kategóriába ,hogy túl sablonos mint főhős. Zach Braff nagyon jól alakít. J.D. barátság Turkkel nagyon egyedi,ahogy a mentorához kapcsolódó viszonyát is nagyon szeretem. Dr. Cox kiemelkedő egyéniség a sorozatban. Carla a kedvencem, talán számomra Elliot lóg ki kicsit a sorból. Őt annyira nem is csípem.
Szóval szerintem nagyon egyedi és humoros/drámai sorozat ez, persze szigorúan az utolsó évad nélkül. Az katasztrófa:)
Ajánlásra vetettem bele magam, pár részét nem is egyedül (hanem magával a fannal) láttam. Marhára bejöttek a poénok, a szituációk, minden. Nem éreztem túlságosan meseszerűnek, emberiek voltak a karakterek. J.D.-vel kapcsolatban volt is vitám valakivel, hogy nem volt számomra egyértelmű, hogy őt most féregnek vagy egy esendő, de alapvetően rendes srácnak szánták-e, annyira csapongott. Mire megkaptam a választ, hogy mégis mit várok, ember, persze, hogy ilyen… Ettől függetlenül nem kedveltem. Csak azt, a hogy a fantáziái meg lettek jelenítve, sokat dobott a hangulaton, no meg ki az, aki ne csinált volna már hasonlóképp? :)
Több kedvelt karakterem is volt, Cox az elsők közt van egyértelműen (bár pont az ő hadarása miatt volt nagy szükség a feliratra), meg még Kelsonak és Jordannak is voltak nagyon jó pillanataik.
Ajánlós, biztos elő fogom még venni, max háttérnek (igen, szoktam ilyet is… ezzel is csináltam, azért is ment le ilyen hamar).
Meg csaltam a bejelöléskor, mert a 9. évadból csak néhány részt láttam, egyáltalán nem jött be, és asszem pont valamit takarítottam vagy pakoltam és úgy maradt [szerk.: tudtam törölni a 9. évad nézettnek jelölését]. Hát igen, ennyire érdekelt… Meg se tudnám mondani, miről szól, vagy kik vannak benne. Kár volt az egészet erőltetni, a 8. évad lezárása egy igazi lezárás, ahogy egy sorozatnak véget kell vetni és gyönyörűen összerakott egy darab az az epizód. Ez a bőrlehúzás meg csak szánalmas volt.
Népszerű idézetek
Cox és JD beszélgetnek. Jordan megjelenik.
JD : „Jézusom, a volt felesége. A feszültség szinte fáj. Valahogy meg kell törni. Mondj valamit. Akármit” – Banánhintaágy.
Cox: – Biztos azért lettél orvos, mert jól reagálsz a nyomásra.
Elliot: Doktor Cox!
Cox (ütögeti a régi számítógépet): Gyerünk! Utállak, te hulladék!
Elliot: Tudom. De fejlődtem mostanában.
Cox: Barbie, a géphez beszéltem, de szép az önbízalom.
Cox: Laverne, mondja mi a neve ennek az isteni illatnak, ami magán van?
Laverne: A neve, 12 órás műszak.
Cox: Tényleg…
Mondd el neki végre, mit érzel, de anélkül, hogy csöpögős lenne.
– Annyira hiányzol, hogy néha fáj!
Uhhh…
(J.D.)
Elliot: Nézd, Turk. Tudom, hogy nem mindig keltek jó benyomást először… legtöbbször másodszor sem… Lényeg, hogy jó lenne, ha barátok lennénk, úgyhogy szeretnélek jobban megismerni. Hogy miket csinálsz… Például mikor találkoztál Morgan Freeman-nal?
Turk: Az az anyám.
Elliot: Hm… tetszik, hogy szeplős.
Bob Kelso: Az értékes dolgokat sohasem könnyű megszerezni.
Egy rezidens orvos: Dr. Kelso! Olyan hideg van a gyerekosztályon, hogy kesztyűben vannak.
Bob Kelso: Hé, öreg! Mi az, aminek két ujja van és le se sz*rja? (magára mutat két ujjal) Bob Kelso. Viszontlátás!