Apokalipszis most (1979) 90

Apocalypse Now
153' · amerikai · dráma, háborús

6 díj · 8 jelölés

Williard kapitány azt a megbízatást kapja a saigoni CIA-tól, hogy likvidáljon egy nyilvánvalóan megőrült ezredest. Az ezredes ugyanis a kambodzsai dzsungelben alakította ki saját birodalmát, amelyben magát istenként imádtatja és kíméletlen magánháborút folytat. Williard útja felfelé a folyón, a… [tovább]

angol
angol

Képek 17

Szereposztás

Marlon BrandoWalter E. Kurtz ezredes
Martin SheenBenjamin L. Willard kapitány
Robert DuvallBill Kilgore alezredes
Laurence FishburneTyrone "Clean" Miller
Harrison FordLucas ezredes
Dennis Hoppersajtófotós
G. D. SpradlinCorman tábornok
Scott GlennRichard M. Colby hadnagy
Frederic ForrestJay "Chef" Hicks
Sam BottomsLance B. Johnson

További szereplők

Hirdetés

Kedvencelte 25

Várólistára tette 87


Kiemelt értékelések

tolgyfamajor 

Üde zöld pálmák narancssárga háttérrel (alkonyat vagy napalm?), helikopterek előtt riszáló nők ellenfényben, lámpafüzér csendes folyócska partján éjszaka, katona szörfdeszkával, köpőlégy a sóillatú szélben, viszki a kulacsban, Nikon és bennszülött, elmosódó rock&roll aláfestő zene, fáraóarcú célpont, igen, víziórészletekben valami ilyesmi lehet a világvége.

Zakuro 

Féltem ettől a filmtől; eleve, mivel kötelezően feladott, már a kötelező jelző miatt kicsit kelletlenül ültem neki, de a hossza is kétségeket keltett bennem, ráadásul olvastam, hogy elég lassú mű.
Nem mondom, hogy végig lekötött; voltak bizony olyan részek, amikor kicsit untam magam, idővel viszont teljesen magával ragadott, a végén meg már levegőt se mertem venni.
Ez egy igazán nagy film; ami nem jelenti azt, hogy hibátlan, vagy jó, vagy izgalmas, de kegyetlen, igaz és húsba vágó.

woolfe

Az a szomorú, hogy az ilyen filmek rosszabb értékelést kapnak, mint pl. a Ryan közlegény megmentése. Nagyon, nagyon szomorú.

Sapadtribizli

Ez a film tökéletes példája annak, hogy lehet remek könyvadaptációt csinálni! Hogy, hogy lehet egy XIX. századi angol író által alkotott könyvet vérbeli XX. századi amerikaiakról szóló történetté formálni, mindezt úgy, hogy a könyv váza megmaradt és erre épült az egész film, amiben már az első kockáktól sütött az a feszült, sötét, nyomasztó hangulat, ami a könyvet is átjárja! Nagyon jó adaptáció, nagyszerű film! Tökéletesen bemutatja a mindent elárasztó apokalipszist, nem csoda hát, ha rendre vágyik az ember – spoiler. Nagyon szép a fények játéka, a rengeteg sötétség, az esti jelenetek, vagy, hogy befeketetítik az arcukat, vagy éppen csak a fele arcuk van megvilágítva – szépen rájátszva a könyv címére és lényegére: a mélyen bennünk és körülöttünk lakozó sötétségre… A The Doors dala pedig mintha csak ennek a filmnek í§ódott volna! Nagyon hatásos az egész film összhangja! Olyan alkotás ez, ami még sokáig az emberrel marad, nem csak a hossza, de a hangulata, profizmusa, mondanivalója miatt is! Érdemes megnézni!

Irasalgor

Megértem, miért mondják ezt klasszikusnak, de akkor is egy végtelenül elnyújtott, lassan haladó film. Remek adaptáció, kitűnő esszék készülhetnek belőle, de a rendezői változatot nagyon nagy türelem kell, hogy végignézze az ember. Igaz, kétszer már sikerült.

Atomsk

Most újra megnéztem, ezúttal a Redux változatot és bár igazat kell adnom azoknak, akik szerint a franciák jelenete megtöri a film fokozódó elmélyülését (ha mindenképp muszáj lett volna beletenni, akkor inkább került volna az elejére, de jobb nélküle. A többi extra részlettel nem volt különösebb bajom, a playboy lányok becserkészése is kissé elütött a kontextustól, de legalább fokozta az ő szálukon a mizériát.) Őszintén szólva a film abszurditása nem zavart, tisztában voltam vele, hogy növelni volt hivatott a „bármi megtörténhet” érzést, ezzel együtt a feszültséget, és képletesen amolyan pokoljárássá tenni a dzsungelben az utazást, tele szituációkkal, amik valahol Dante-t idézik, vagyis egy sor olyan embert, akik mintha arra lennének kárhoztatva, hogy szenvedélyeikbe és megszokásaikba kapaszkodva racionalizálják a viselkedésüket, miközben nem lelnek autoritást. A film vizuálisan gyönyörű, rengeteg maradandó résszel, aki szerint van csupán néhány jelenet benne ami miatt az egész felértékelődik, és egyébként középszerű film, (+ Brando pocsékul játszik) az szeretném azt mondani, hogy téved, de ez talán csak az én véleményem. Ha valami, hát a kettősség teszi érdekessé a filmet, hogy sem teljesen komolyan venni nem tudod, sem teljesen olcsó komédiának tartani az abszurd részeket. Az őrület nyilvánvaló, de érthető is. A tébolyt lehet súlyosabban ábrázolni, de akkor a beavatás-jelleg veszik el, nem lehet jól elveszni, rettegni, átlényegülni úgy, hogy nincs mihez viszonyulni, ezért is tűnnek fel újra meg újra a nyugati kultúra jelképei, mint patkányok a süllyedő hajón. Elég nyilvánvaló, hogy a filmnek még ma is megvan a maga hatása, szembe szökik, már ha csak az új Mad Max-et is nézzük némi párhuzam a Wagner-t bömböltető helikopter és a lángszórós gitáros, valamint a szörföző katonák és a kormánykerekekkel harcba induló miriád között.

Aki ennél nagyobb tébolyra vágyik, annak ajánlom a művészibb és elvontabb Fehér bolygót, jó hosszú az is és talán kevésbé fogyasztható, de mélyen filozofikus és súlyosan kiábrándult. https://www.youtube.com/watch…

András_a_László

Kereszt-út…pontosabban folyó….

Rendkívül őszintén mutatja be a vegytiszta őrületet, és teszi fel a kérdést: miért? Meg is válaszolja…"Számít, ha már egyszer itt vagyunk?"

Nagyon érdekes hogy még a „jó pólus” sem teljesen vegytisztán jó…

Őrület és Káosz.


Népszerű idézetek

uchtritz 

Gyilkossággal vádolni valakit a háborúban olyan, mint gyorshajtásért bírságolni egy autóversenyen.

[névtelen]

Walter E. Kurtz ezredes: Emlékszem, a különleges alakulatnál, mintha ezer évszázada lett volna, egy táborba mentünk, beoltani néhány gyereket. Elmentünk, miután beoltottuk őket gyermekbénulás ellen. Egy öregember szaladt utánunk sírva. Visszamentünk. Visszamentünk és láttuk, hogy levágták az összes beoltott kart.
Ott voltak egy halomban. Egy halom – kis karocska. És emlékszem- én … én is sírtam, úgy zokogtam, mint egy nagymama. Ki akartam törni a fogam. Nem tudtam mit csináljak. Emlékezni akartam rá. Soha nem akartam elfelejteni.

[névtelen]

Hubert: A legnagyobb semmiért harcoltok.

Zakuro 

Benjamin L. Willard kapitány: Mit akarnak?
Katona: Jól van, százados?
Benjamin L. Willard kapitány: Úgy nézek ki?

Zakuro 

Walter E. Kurtz ezredes: Figyeltem egy csigát, ahogy átmászott egy borotvapenge élén. Ez az álmom. A lázálmom. Kúszni-mászni végig egy penge élén. És túlélni.


Ha tetszett a film, nézd meg ezeket is


Hasonló filmek címkék alapján