A kocka (Kocka 1.) (1997) 208

Hat teljesen különböző és idegen ember egy napon szürreális börtönben találja magát. Labirintusszerű, egymáshoz illeszkedő, tökéletes kockákból áll a tér, tele apró halálos csapdákkal. Rendőr és rabló, pszichológus és matematikus, építész és egy autista felnőtt. Egyikük sem tudja, miért került… [tovább]

angol

Képek 3

Szereposztás

Maurice Dean WintQuentin
David HewlettWorth
Nicole de BoerLeaven
Andrew MillerKazan
Julian RichingsAlderson
Wayne RobsonRennes
Nicky GuadagniHolloway

Kedvencelte 34

Várólistára tette 74


Kiemelt értékelések

Törpillaa 

Hát láttam már ennél jobb horrort is, de azért kicsit izgi volt, de lehetett volna jobb is. Amúgy elég klassz a koncepció, az alapsztori, csakhát a szereplők annyira dinkák, plusz idegesítőek, az agyamra mentek a sikítással a vinnyogással, és a hülye hisztijükkel… Azért nem mindegyik karakter volt abszolút ostoba, Kazan és Leavenbe azért szorult némi ész is. :-D De a többiek… spoiler Kíváncsi lettem volna a kockák mögött lévő emberkére, vagy emberkékre, remélem a következő részekben kiderül, tuti, hogy megnézem, kell a horroros plecsnihez. XD

Echo 

Nem gondoltam volna, hogy ilyen érdekes lesz. Valahogy magával ragadott az egész annak dacára, hogy a szereplőkkel nem tudtam kibékülni,a matekos részek pedig túl bonyolultak voltak.

Lunemorte 

Az alapötlet nagyon tetszett, én valószínűleg sosem tudtam volna megfejteni a dolgokat, mert sose értettem a matekhoz sajna. A szereplők eléggé idegesítőek voltak, főleg a doktornő és a matematikus, bár utóbbinak legalább agya volt. Kíváncsi vagyok hogyan folytatódhat..

Gothic01 

Wow!
Ha nem lett volna ennyire kínzóan amatőr a színészi alakítás, akkor a kedvenceim között kötött volna ki bár lehet, hogy így is megszánom, és adok neki egy helyet. De még így is azt mondom, hogy számorma sokkal erősebb és komolyabb, mint mondjuk a Az éhezők viadala (2012). A pofonegyszerűnek és sterilnek tűnő alapötlet mögött egy igazán összetett, emelkedett, elgondolkodtató és okos film bújik meg, ami a korában meghatározó lehetett.

A kocka kellett ahhoz, hogy rájöjjek, én pozitív értelemben elfogult vagyok az ilyen egy helyszínen játszódó, maroknyi szereplővel rendelkező, pszichológiai terrorban dagonyázó filmekkel szemben. Van bennük valami, ami megragad, felnyitja az agyamat… Jó, ez elég hülyén hangzott. De még így is rá tudtam csodálkozni, hogy mennyivel lenyűgözőbb és erősebb tud lenni ennyire szerény vizuális ingerekkel is, mint sok „nagy film”, nem lankadt a figyelmem egy pillanatra se, odaszegeződött a tekintetem a képernyőre, és ott is maradt. Mindig tudott érdekesebb, és érdekesebb lenni. Ha valaki úgy gondolja, hogy a matematika unalmas, annak mindenképpen sort kell kerítenie rá.

Igazán fenomenális lett mind a kézzel fogható veszély, mind a pszichológiai veszély megjelenítése. A kocka látványra modern és jól kidolgozott, a csapdák pedig brutálisak, – kiváltképp a savat spriccelő részük – és néha-néha szinte földöntúlinak tetszenek, ami még inkább emeli az ismeretlen érzést, a kiszámíthatatlanság érzetét, és a bent tartózkodókon lévő nyomást. A félelem pszichológiai oldala egyszerre volt zseniális és beteg, minden oldalról kihozta a maximumot az adott paraméterekből, nagyon ügyesen játszott a különféle eszközökkel. Ott van a kockával szembeni bizalmatlanság, a tudat, hogy a következő kamrában bármi lehet, ameddig az ember fantáziája elér. Ott van a rabtársakkal szembeni bizalmatlanság, meg lehet róluk tudni információkat, és a szabadulási kísérletek közben mutatnak részleteket a viselkedésükből, a jellemükből, de mégis túlzás lenne azt mondani, hogy akár tippje is lehet róla a többieknek, milyen emberek valójában, mi rejlik a kifelé mutatott kép mögött. Ott van a klausztrofóbia és a reménytelenség. Ott vannak a paranoiás helikopterezések arról, hogy ki építette a kockát, és miért, hogy miért zárta őket oda.

A film egy letisztult logikai vonal mentén halad, minden apróság, amit megmutatnak, elárulnak összefüggésben áll a többi információval, hozzátesz a cselekmény kifejletéhez vagy a néző filozofálási pályákra tereléséhez. Ezáltal, aki megfelelően figyel, és racionális teóriákat állít fel, a homályban és a rengeteg kérdőjel között is korrekt ismeretekhez juthat. Nekem például nagyon tetszett, hogy a paranoid karakter megfigyelései közül több beigazolódott, és hogy ezzel gyanakvás ébredt a többiekben, pedig nem feltétlenül varázslat állt a háttérben, csupán maga a paranoid mivoltja; oda is asszociációkat, összefüggéseket húz, ahová a legtöbb ember nem tenne.

A szereplők közül a matematikus csajt nagyon megkedveltem, amellett, hogy ő volt a csapat agya, aki a legtöbbet tett hozzá a szabadsághoz vezető út megtalálásában, ő volt a leghiggadtabb és a legszimpatikusabb egyéniség is. Még az őt játszó színésznő is alakított a legjobban.

csartak

Az ötlet jó, de a színészi játék nem jött be annyira. Főleg az elején, aztán mintha valamennyire belerázódtak volna.
Illetve a történet vége sem tetszett.
Szóval összességében a maga a kocka tetszett, a felépítése, meg a kapcsolódó matematikai dolgok. Csak szívesebben láttam volna más emberekkel, és kicsit más sztorival.

kkata76 

Annyit hallottam már erről a filmről, hogy azt hittem, már láttam. A helyszín, a látványvilág, az alapszituáció és az egész sztori kellően szürreális volt ahhoz, hogy szeressem, és bár az egyik színész nem tetszett, David Hewlett viszont igen (aki nekem mindig Rodney marad a Csillagkapuból).

UViki 

Elgondolkodtató, mégsem nyert meg. Túl sok a felesleges időpocsékolás.

Negative_Singularity

Mestermunka – az ötlet, és a lélekbe vetített fantazmagória. Megint egy olyan alkotás, amiről vagy szűkszavúan nyilatkozik az ember, vagy hosszasan értekezik róla. Milliószor láttam már, de újra és újra leköt, felnyitogat – néha tép – a letapadt pszichén egy-egy különös gondolat-ablakot, amin mindig más metafora- és szimbólumhalmaz csöpög bele az agyamba.
Igen, ez a film egyrészt egy jó kis kaland, másfelől pedig kemény elmemunka, hogy ha a cselekmény mögé rejtett értelmet is látni akarjuk.

Blissenobiarella 

Korábbi 9 pontos értékelésemet be kell látnom, hogy a nosztalgia szülte csupán, és most újra megnézve inkább mérsékeltem az adott pontok számát. A színészi játék borzasztó gyenge ebben a filmben, és erre sajnos nincs mentség. A karakterek klisések, egy-egy tulajdonság köré felhúzottak (mondjuk ebbe belemagyarázhatjuk, hogy direkt így lettek kiválasztva). Viszont amit meg kell vallani, hogy a kocka felépítése még most, húsz évvel később is nagyon korrektül néz ki.

A maga idejében szerintem ha nem is volt forradalmi film, de hozott valami újat ezzel a gondolkodós-ráfilózós-paráztatással, hiszen A kocka gyakorlatilag szinte cselekmény nélkül is ki pszichoterrorban tudja tartani nézőjét erre a másfél órára.

fayakezdet 

Közel sem tökéletes film, de engem mégis megfogott. Tetszett a képi világa meg ez az egész koncepció, amit végig kísérhettünk a kilencven perc alatt.


Népszerű idézetek

McMurry 

Rennes: … Nem gondolnak semmire, ami nincs az orruk előtt. Ez az igazi kihívás. Mentsék meg magukat önmaguktól.

McMurry 

Quentin: Leaven. Te mi vagy?
Leaven: Semmi. Iskolába járok. Mászkálok a haverokkal.
Quentin: És még?
Leaven: Tényleg nincs semmi más. A szüleimmel semmi különös, velük élek, unalmas vagyok.

McMurry 

Qunentin: Vajon mi lehet a maga szerepe, Worth?
Worth: Sokszor jó lenne, ha tudnám… Én csak úgy vagyok. Egy irodaépületben irodai melót végzek. Nem mondhatnám, hogy túltengett bennem az életöröm a kinti életben, az egész egy rohadt kínlódás.
Holloway: Na, én ettől rosszul vagyok.
Leaven: Mert igaza van.

McMurry 

Worth: Odakint semmi sincs, amiért éljek.
Leaven: Mi van odakint?
Worth: Parttalan emberi ostobaság.


Folytatása

Összehasonlítás

Kocka


Ha tetszett a film, nézd meg ezeket is


Hasonló filmek címkék alapján