A Vasember-t is jegyző Jon Favreau ezúttal Rudyard Kipling klasszikusából forgatott élőszereplős filmet, amelyet a Disney azonos című animációs filmje inspirált. A kaland során Maugli, akit farkasok neveltek, a félelmetes tigrissel, Sir Kánnal találja magát szembe. Mivel a rettentő ragadozón… [tovább]
A dzsungel könyve (2016) 351★
Képek 22
Szereposztás
Kedvencelte 16
Várólistára tette 202
Kiemelt értékelések
Ez nem… nagyon nem.
A CGI bár szép volt, nevetséges párosítás volt az állatok hangjával. Nem nagyon passzolt össze a kettő, egyszerűen olyan természetellenesnek hatott. És sajnos egy szereplőt sem sikerült megkedvelnem..
Szeretek kellemesen csalódni. :)
Ha egy filmet a remake/reboot szavakkal együtt emlegetnek, bennem általában megáll az ütő (különösen a kedvenceknél) és felteszem a nagy kérdést, hogy miééééért. Persze vannak ritka jó kivételek, de az új múmiától speciel már előre ver a víz.
És akkor jött Neel Sethi, aki tökéletes élő változata gyerekkorom rajzolt kis hősének és felcsendültek a bevezetőben a jól ismert taktusok és azt mondtam magamban, ez muszáj, hogy jó legyen.
CGI: az épített és a rajzolt díszletet olyan szépen egybefésülték, hogy az első futásos jelenetben csak ámultam, ahogy Maugli rohangál és ugrál a dzsungelben. Az állatoknál is látszik, hogy sokat dolgoztak a bundán, a mozgáson és a valódiság érzésén, amellett hogy ne váljon abszurddá, mikor beszélni kezdenek. Persze még ez sem pótol egy valódi állatot, de mindenképpen értékelem a rászánt energiát és a végeredményt.
Váltogattam az eredeti és a magyar hangot, így volt alkalmam mindkettőbe belehallgatni.
Eredeti: Látszik, hogy nagy neveket nyertek meg az ügynek a biztos sikerért, és valamennyien ki is tettek magukért. Például sosem hittem volna, hogy Sír Kán mellett Lajcsi lesz a legijesztőbb szereplő. A nemváltó szereplőkre meg haragudni szoktam általában például Kákalaki Akka nőiesítését sosem tudtam megbocsátani, hiába az a hűbb az eredeti Nils könyvhöz és Scarlett Johansson sem kifejezett kedvencem, de amit Káként művelt azelőtt le a kalappal. Őszintén sajnáltam, hogy keveset hallottam. Kifejezetten örültem, mikor a spoiler
Magyar: Kivételesen a magyarok sem sajnálták, hogy színészi és szinkron múlttal egyaránt rendelkező, neves művészeket kérjenek fel. Nyilván az eredeti szereposztás pótolhatatlan (Szabó, Csákányi, Gelley, Szombathy, Bodrogi, Zenthe) de mégis azt éreztem, megpróbáltak jót alkotni. Ettől függetlenül mégsem a megfelelő párosok születtek. Dörner Gy., Perlaki I., Galambos P., Balázs P., valamennyiüket kedvelem, de valahogy nem passzoltak. Pedig tényleg szinte az utolsó mellékszereplőig ismert és elismert nevek: http://iszdb.hu/…
Látvány: kell bizony az a 6-os karika, sőt a 6-12 korosztálynak is inkább a második felére lőném be, mert az eredeti KN rajzfilmhez képest sötétebb és ijesztőbb. A sötét tónuson túl a történet bizonyos elemei is spoiler azért elég kemények még egy 6-7 évesnek. spoiler
Zene: A nosztalgiavágyamnak egyfelől jót tett a régi dallamok felcsendülése, másfelől ugyanez okozta a keserűséget is. Akik nem a 67-es verzióval nőttek fel és most hallják először, azoknak szerintem semmilyen, akik meg várják, hogy ugyanazt visszakapják, amit gyerekkorukból ismertek, azokban hiányérzet fog maradni. A dalok épp csak jelzésértékűek, ahol pedig énekelnek ott is inkább beszéd. A célközönség korosztályemelése és a sötétebb környezet miatt egyébként teljesen helyénvaló és logikus, de én a „vártam még valamit” kategóriát képviselem. Leginkább talán azt, hogy a magyar legalább a régi szöveget megtartsa.
A kifutót mindenkinek ajánlom megnézésre, mert ötletes és szép. A régi Disney mesékben mindig is nagy kedvencem volt spoiler.
Nekem szívem csücske az eredeti rajzfilm, ennek ellenére tudtam szeretni ezt a feldolgozást, mert összességében jól sikerült darab.
A mese szerintem sokkal, de sokkal jobb volt, mint a film. Igaz, voltak vicces részek, de nem nagyon izgatott a többi. Bár, a kis farkasok nagyon cukik voltak.
Először is: eredeti nyelven néztem meg, mert ha bevállalom a kockázatos szinkront, akkor a a főszereplő kissrác mellett a 7 sztár, akinek a nevével megpróbálják eladni a filmet olyan, mintha benne se lenne. A hang is számít. :) 3D-sben láttam, mert eredeti nyelven csak így lehetett Budapesten. A véleményem az, hogy összességében jó volt. Igen, akcióra és látványra épít, a film majdnem felét biztosan kitöltik ezek a CGI hajszák és küzdelmek. Ez nem baj. 2016-ot írunk, egy jó sztorit enélkül is el lehet adni, de nem kell, mert a jó sztorinak jól áll a díszítés is. A történet: Kipling minden idők egyik legjobb meséjét alkotta meg a novelláskötetével, ha nem a legjobbat, és ez már a régi Disney rajzfilmből is átjött, pedig ott marhára le lett egyszerűsítve a képlet. Itt sincs túlbonyolítva, de a történet több tekintetben is sötétebb tónust üt meg. Egyrészt erősebben behozza a bosszút, másrészt Sír Kán kegyetlensége is nyomatékosabb. Ká itt sem az igazi, határozottan mellékszereplő és minimális játékidőt kap, ráadásul attól, hogy nőre váltották még nem kerültek közelebb az eredeti koncepcióhoz, mi szerint egy bölcs és sokat látott lény, ami egyfajta mentora Mauglinak, helyette maradt a kígyó tehát hazug és gonosz koncepció. Balu vicces, de a karaktere következetlen és kidolgozatlan, ugyanis egyszerre láthatjuk őt úgy, mint lusta, manipulatív és önző dögöt, valamint úgy, mint egy végletekig önfeláldozó mackót, semmi sem indokolja, hogy egyikből épp a másik legyen, vagy fordítva, egyszerűen csak vált és kész. A zenék jók, de a dalokat (még ha szerencsére rövidek is) nem erőltettem volna, a régi rajzfilmben ugyanis mind jobban szól, azt nem tudták felülmúlni, így meg csak gyenge utánzat. Ismétlem: rövidek, tehát ki lehet bírni. A majmok csöppet ijesztőbbek, mint amennyire szórakoztatóak, de a motivációik és a természetük összecsengnek. A vége kissé meglepett spoiler, gondolom így könnyebb lesz folytatni, ha elégedettek lesznek a bevételekkel.
Olvassa el mindenki a könyvet, és lehetőleg a teljeset, mert sokkal több megcsonkított változata kering, mint amennyi originál. A filmet leginkább azért érdemes megnézni, mert Neel Sethi tökéletesen kelti életre Mauglit, és mert a film megfelelőképp képez hidat a mindenki által ismert Disney mese és a novellák közt, ami mindkettőt, de első sorban Kipling művének elragadó vadságát egy fél fokkal közelebb hozza szívünkhöz.
Őszintén bevallom, nekem nagyon tetszett, bár ez gondolom egyértelmű, hiszen tíz csillagot adtam rá. :D Tudom, hogy nem szabad minden hangsúlyt a látványra helyezni, de ez olyan szinten gyönyörű volt, hogy csak ámultam és bámultam. Egyik állat grafikája szebb volt, mint a másik, számomra ez hatalmas élmény volt. :) Azonban egyre jobban furdalja az oldalamat a kíváncsiság, hogy vajon a könyv milyen lehet, szerintem hamarosan elolvasom, hogy legyen végre összehasonlítási alapom. Szó mi szó, nekem nagyon tetszett, és még azt sem tagadom, hogy az elefántos jelenetet megkönnyeztem. :)
Első nézésre jobban tetszett, viszont az eredeti hang sokat dob rajta. Kicsit sajnálom, mert gyermekkorom egyik kedvence, viszont a film szerintem elég durva lett a meséhez képest. Sokat változtattak, néhol meg kifejezetten gagyi.
Gyerekkorom nagy kedvence volt ez a mese. Nagyon tetszett ez a film. Aranyosak voltak az állatok és a kis Maugli is. A mondanivalója is jó volt a barátságról és, hogy senkit nem hagyunk cserben. A látványosság is nagyon tetszett olyan gyönyörű volt. Sokkal jobban tetszett, mint a Tarzan feldolgozása. :) Balu és Bagira voltak a kedvenceim. :)
A könyvet nagyon régen olvastam mégis előítéletes voltam. Százhuszadik bőr lehúzás, gondoltam. Nos, nagyon kellemes csalódás volt. Gyönyörűen elkészített film. Az állatok tökéletesen élethűek és összességében is nagyon szép a CGI. Maugli hiteles és szerethető. A színész hangok is eltaláltak. Cristopher Walken monológjától a hideg futkosott a hátamon. Ettől már csak az lett volna durvább ha John Malkovich kölcsönözte volna hangját Lajcsinak. Scarlett Johansson kígyóságának pedig mindent elhinnék és elalélva hevernék Ká nem létező lábai előtt. Szóval jó kis családi fantasy. Ami miatt tényleg 6+, az a pár olyan állati ordítás amitől azért bennem is megállt az ütő. Nagyon hatásos volt mind, az egyszer biztos. A vége főcímet is érdemes végignézni, ötletes. Én pedig örülök, hogy legyőztem a finnyogásomat és megnéztem a filmet.