Bambi és az erdő hercege (Bambi 2.) (2006) 76% 99★

Ez is tetszett, szerethető volt és szórakoztató, olykor vicces, és aranyos. :-) Toppancs, Bambi, Virág és Patácska nagyon cukik voltak, meg a nyuszi lánytesók. :-) Uhu bácsit is bírtam, meg Bambi apját, bár eléggé mogorva volt eleinte. XD spoiler Ez a sztori is jó volt, jó volt látni azt, amit az első részből kihagytak. Látvány is tetszett, és az állatok is nagyon cukik voltak. :-) Bírtam Mormotát, tök cuki volt. XD Mena is kedves sutának tűnt, de Rono… Nem csíptem. XD

Jobban tetszett, mint az első rész, pedig szerintem felesleges folytatás, gyakorlatilag töltelék történet. Bambi és kis barátai nagyon aranyosak és szépen ábrázolták a szülő-gyermek kapcsolatot is. A dalokra nem lett volna szükség és a kis rivalizálás sem hiányzott volna. Mindenesetre masszívan bőgtem rajta, nem is egyszer.

Nagyon jó volt és meg is hatódtam rajta. Eddig még nem láttam, hiba lett volna kihagyni.

Erős töltelékszaga volt. A cselekmény ismétli az első mesét, de túlságosan le van butítva ahhoz, hogy annyira hatásos és drámai maradjon, mint az volt a sok aranyosság mellett. Az oroszlánkirálynál valahogy imádtam másodszor is közel ugyanazt a történetet, itt nehéz megemészteni a töménytelen (néha kimondottan céltalan) cukiságot és a mellé beerőltetett konfliktusokat. Láttam már ennél sokkal (sokkal) életképtelenebb folytatást a Disneytől, ezért egynek elmegy, de egy erős közepesnél és egyszeri nézésnél nem több.

Bevallom, elpityeredtem rajta.
Imádom.

Ha már az első rész meg volt, akkor nem árt megnézni a másodikat is, ugyebár.
Itt még kifejezetten tetszett is, hogy lett egy ilyen betekintés.

Meglepően jó volt ez a folytatás, kellemesen léleküdítő. Olyan epizódokat mutatott be a Nagyherceg és Bambi életéből, ami nagyon jól kiegészítette/magyarázta az első részben bemutatott történetben megbúvó időbeli gap-eket. Ezt a második részt ember- és gyermekközelibbnek éreztem, mert az első rész inkább az állatvilág reakcióit mutatta be a maga természetességben. Nem volt benne dráma, ami talán kimondhatjuk, hogy a disney filmek folytatásának sajátja. Az első részekben mindig van valamilyen tragédia vagy lelket megrendítő rész, ami összességében komolyabb hangvételűvé teszi a filmet, súlyosabbá az üzenetet.

Szerintem nagyon jó kis folytatást kanyarítottak az első filmhez: mozgalmasabb, dialógusokban gazdagabb és sokkal, de sokkal karakterközpontúbb. :) Ott kezdődik a történet, hogy miután Bambi elveszíti édesanyját, az apja, a szigorú, rendíthetetlennek tűnő Nagyherceg veszi magához. Mindketten küszködnek a gyásszal, ráadásul össze is kell csiszolódniuk. Bambi persze meg akar felelni az apjának, aki eleinte hűvösen viszonyul hozzá, de ez szerencsére megváltozik, a kapcsolatuk alakulását szívmelengető nyomon követni.

A humora olyan igazán aranyos a filmnek, aranyosan gyerekes. Ennél többet nem is vártam túle, így minden ellenérzésemet félretéve egyszerűen csak örömmel néztem a szereplők kalandjait. A Bambi-folytatás számomra hiánypótló, remekül kiegészíti a cselekményben és párbeszédekben gyengébb elődjét. Édes és szórakoztató film, érdemes volt újra feleleveníteni.

Sokkal jobban tetszik mint a Bambi I.

Van egy kis hiba az idővonalban, ami idegesített, de miután túltettem magam rajta jónak találtam a mesét. Az egyedülálló apa karakterfejlődése köré épült a történet, ami nagyon érdekes és egyedi a mesék körében. Az első részből nem nagyon ismerhettük meg az apát. Olyan háttérben meghúzódó misztikus figura volt. Most megismerhettük. És a rivális szarvas is egy érdekes pontja volt a sztorinak. Ő például ügyesen kiegészítette az eredeti mesét.