A bajnok (1993) 69% 18★

Szörnyen élveztem ezt a filmet. Mint egy gyerek, esküszöm, úgy izgultam rajta. :D
Én is nagyon szeretek sakkozni, bár az efféle szintektől én olyan messze vagyok, mint Makó… a Jupitertől. :D Jómagam csak sima, mezei hobbijátékos lennék, aki mindig szívesen játszik, ha van rá lehetősége, és tulajdonképpen hidegen hagyja, hogy nyer, vagy esetleg porig alázzák… :-)
Ami viszont tény: őszinte elismeréssel adózom minden sakkozó felé, aki komolyan űzi ezt a sportot és pl. lazán játszik vakon is, dobálózva a betűk és számok kombinációival… Eszméletlen agyjáték, szerintem tiszteletre méltó, ahogyan ezek az emberek a szürkeállományukat tornáztatják.
Ben Kingsleytől kikészültem. Mármint, pozitív értelemben. Minden egyes alkalommal rácsodálkozom erre a pasasra, pedig pontosan tudom, hogy… Na mindegy. Hát ezek a szemek… Annyi értelem, annyi bölcsesség, annyi gyengédség, annyi jóérzés, annyi jóság… Egyszerűen gyö-nyö-rű. Én pedig már megint totálisan bele voltam esve, mint egy kis tinédzser…

Középkategóriás, vasárnapdélutáni amerikai tévéfilmként emlékszem rá. Arról a Josh Waitzkinről szól, aki ugyan nem lett egy Bobby Fischer (a cím kelletlen fordítását nem tudom mire vélni, miért nem tud megbirkózni egy fordító azzal, hogy Searching for Bobby Fischer?), de elismert, szép karriert, győzelmeket és címeket magának tudó sakknagymester.

Nem érdekelt volna a film (mert Bobby Fischer természetesen nem bukkan föl benne), ha nem csináltam volna a Chessmaster c. sakkprogramban Waitzkin „sakkakadémiáját”, ami egy sakkstratérigai kurzus (Waitzkin kimondottan az „attacking chess”-t, vagyis az agresszívebb, támadó típusú játékot viszi). A kurzuson bemutatott vagy feladatként feladott, valódi mérkőzésekből származó állások közül néhány visszaköszön a filmben, ez a része olyan óvódásszerűen izgatott.

Akit érdekel egy hagyományos, sziruppal leöntött, kisgyerek-nagy felelősség satöbbi amerika drámácska, az nem fog csalódni, akit inkább a sakk érdekel, az olvassa Waitzkin könyveit, vagy nézegessen Bobby Fischer-videókat.

Lenyűgöző, ahogy a sakk újra és újra a hatalmába tud keríteni engem! Ez egy nagyon jó film. Izgalmas, érdekes és tanulságos. Persze a tanulságot mindenki maga vonja le! :)

Teljesen nézhető film volt, bár tegyük hozzá, hogy afféle igazi családi hétvégi filmnek hatott, annak viszont teljesen jó volt.
Bizonyos dolgokkal nem értettem egyet, amiket Kingsley közvetített, mint pl: vessük meg az ellenfeleinket, hovatovább gyűlöljük őket-dolgot. Inkább a tisztelet lett volna talán a jobb, de hát én nem tanítok sakkot, nagymester sem vagyok.