Hűűű barátom!!!
Abszolút jó a címválasztás. A film pörög, forog, hintázik, én meg beleszédülök. Avantgárd film a dadaista, kubista fajtából, és tényleg ott vannak a jelek, még Chaplin is megjelenik stilizálva.
A zenéjét talán úgy tudnám jellemezni, hogy korai indusztriál, amikor a modern, kissé disszonáns, sodró lendületbe zajelemek vegyülnek, vagy mittomén… de hatásos és borult.
A képi világ és a hang együtt meg igazán veszélyes kombót alkot. Úgy elvont, hogy mindent tisztán belekapsz az arcodba a ringlispiltől a dugattyú mozgásáig, a tükrök táncát nem is említve…
Moziban nagyvásznon nem tudom, hogy megnézném-e, pedig csak 16 perc. Teljesen belemászik az agyadba, mintha direkt stimulálná… aki hajlamos epilepsziás rohamra, mindenképpen hagyja ki.