Erről szól most a Snitt
Avatar (James Cameron)
Filmzenék
Filmvilág
- Könyv a filmben
Criterion Closet Picks
Middle Finger Moments from Movies
Inuyasha
Premierre várva
Egy-kép-kocka játék
Ázsiai szülinaposok
Mindenféle jószágok!
Donghua
Streamingről általában
Minden, ami Netflix!
Filmes Idézetek Játék
Ázsiai Dorama OST/betétdalok
Fordítgatunk?
Anime
Snittblogolók
Star Trek
Mozipremierek
Streamingpremierek
Random kedvcsináló
Tarantino és Tony Scott filmje, és olyan is, mint a nagyobb klasszikusaik, de ahogy egymásra hatnak, mégis eltérítik egymást: amúgy nem olyan gyors, a cselekmények, amúgy gyakran zseniális párbeszédek, jelenetek nagyon lazák, gyakorta sok humor is kerül így vagy úgy beléjük. De végig érezhető a feszültség, amely meglehetősen véres csúcspontokban teljesedik ki. Amúgy remek példája annak, ha sok szereplő közül mindössze a két főt szeretné középpontba helyezni, de a mellékszereplők is mind rendelkeznek egyedi arccal, mind szerethető vagy épp nagyon gyűlölhető a játéka, története alapján. És bár a Tiszta románc, ahogy az alighanem a címéből is kiviláglik, egy romantikus alkotás, meglepő módon pont a szerelem az, ami alig-alig kerül úgy igazán elő. Végig ott van, végig erős, de nem azt látjuk a középpontban, hanem sokkal inkább a következményeit.
Ha nem is egy mestermű, mindenképp egy remek, szórakoztató alkotás, élvezet volt megnézni.