Egy amerikai nő valóra váltja oxfordi egyetemi álmait, amikor beleszeret egy elbűvölő, ám súlyos titkot őrző brit férfiba, felforgatva tökéletesen eltervezett életét.
(forrás: Netflix)
Egy amerikai nő valóra váltja oxfordi egyetemi álmait, amikor beleszeret egy elbűvölő, ám súlyos titkot őrző brit férfiba, felforgatva tökéletesen eltervezett életét.
(forrás: Netflix)
Látom eddig elég rosszak az értékelések a filmről, így nekem gondolom előny, hogy nem olvastam a könyvet. Nem mondom amúgy, hogy nagy durranás, de én azért elvoltam vele. Angliát nagyon szeretem, már őszintén várom is, hogy egyszer Oxfordot is láthassam élőben spoiler, de sajnos itt a filmben maga az egyetem nem kapott akkora hangsúlyt, mint gondoltam, hogy fog. Talán még az elején egy pici remény volt rá, de aztán a sokminden más mellett ez teljesen háttérbe szorult. Mindenesetre szerintem nézhető spoiler. Egyszer meg lehetett tehát nézni, még azt mondom, hogy ismételhető kategória is, de mindezt a könyv ismerete nélkül mondom, ha elolvasnám akkor az biztosan befolyásolná az én véleményemet is.
A könyvet kb hetven oldal után félretettem. És a filmet is kikapcsoltam volna fél óra után ha nem a barátnőmmel nézem.
Rég láttam ennyire… üres filmet. Nem volt súlya a cselekménynek, a tetőponton csak legyintettem, mert egyszerűen várhatóan klisés, a szereplők közti dinamika egyszerűen nem működött, a közéjük erőltetett vonzalom meg kb nekem volt kínos.
Azt hiszem ez a sztori semmilyen formában nem való nekem.
Rettenetesen érdektelen film. A főszereplő nőtől a hideg rázott, színészi tehetsége semmi, de legalább a haja mindig tökéletesre volt beszárítva az oxfordi párás levegőben. A főhősnek nincs jelleme, nem is kell, hogy legyen. Szereti az angol viktoriánus költészetet és az USA-ból jött, ennyi legyen is elég. Sablonos karaktereket kapunk, mint pl. a kötelező meleg barát, akinek annyi a személyisége, hogy minden megjegyzésében utalnia kell arra, hogy ő meleg (apropó, az nem káros/sértő, hogy ilyen módon vannak ábrázolva a szexuális kisebbségek egy filmben?…), illetve a bemutatkozásakor előadja a Doktor Szöszi-ből lopott cipős beszólást is, amiből nyilván levágod, hogy mi a helyzet vele. Egyébként nem akarom a színész külsejét bullyingolni, de ő ezerszer inkább nézett ki spoiler, mint a főhős szerelmét játszó srác, ijesztő volt kissé. A tökéletes pasi természetesen a spoiler is tökéletesen néz ki spoiler. Annyira sértően bárgyú volt a film, és emellé majdnem két óra is. Semmi érzelmi mélység, semmi fordulat, semmi átélhetőség. Egyáltalán nem érdekelt, mi lesz a szereplőkkel. A vége spoiler, inkább csak kérdéseket vet fel, hogy spoiler.
Hárman néztük nők, elvileg kb. célközönség, de csak a fejünket fogtuk. Egy ideje már skippelem a szememmel a Netflix saját gyártású filmjeit a kínálatban, és sajnos ez az alkotás sem cáfolta meg a tapasztalataimat…
Ha eltekintünk attól, hogy kb semmi realitása nincsen, illetve hogy az egyetemhez még csak távolról sincsen köze, emellett pedig szemet húgyunk a sok baki felett, jó tud lenni. Nem erre számítottam, bár igazából nem is számítottam talán semmire, lekötött, érdekes volt és egy ideig kiszámíthatatlan is. Nincs az a felhőtlen Happy End vége, de valahogy mégis így életszerű. spoiler
Csináltak egy új Mielőtt megismerteleket kb ugyanolyan kinézetű/típusú színészekkel, más karakterekkel. Csak amíg az sem volt tökéletes, addig ez szerintem több ponton nem volt oké.
Az egy dolog, hogy Sofia Carsont valamiért nem szeretem a romantikus filmekben, pedig az Utódokban szerettem. Valószínűleg az a baj, hogy ami abban a Disney musicalben jó, hogy ripacs, az a realisztikus filmekben nagyon sok. De már az is sokat segített volna, ha nincs folyton ennyire műn sminkelve, hanem hagyják egy kicsit természetesebben.
Viszont úgy, hogy elég friss az élmény, hogy a csaj helyzetébe kerültem (nyilván nem tökéletesen ezzel a körítéssel) egyenesen sértve érzem magam, hogy micsoda egy felszínes romantikus-nyálas löttyöt csináltak belőle. Az egyetlen, amit igazán értékelni tudtam benne, azok az oxfordi vágóképek voltak.
Jamie: You think that men are only capable of loving a woman for six months?
Anna: Some men, yes.
Jamie: But what if they love deeply for that time? Do you think that things are only meaningful if they last forever?