Bár a főszereplő Helen Mirren volt és Ryan Reynolds, nekem mégis Tatiana Maslany játéka vitte el a filmet, egyszerűen csodálatos volt ebben a szerepben is. A tudat, hogy neki nem kellett tanulnia a német nyelvet, mert amúgy is beszéli, külön megfűszerezte az élményt. Továbbra sem tudok betelni ezzel a színésznővel, őszintén remélem, hogy előbb, utóbb kap valami fontos szerepet, amiben aztán tényleg bebizonyíthatja mit tud azoknak, akiknek ezt még bizonyítani kell.
Na de a filmről. Én nem hallottam korábban erről a történetről, így számomra teljesen új volt. Bár a végkifejlet kiszámítható, mégis érdekes volt, amíg eljutottunk odáig. Nagy bírósági tárgyalások és nagy jogi viták nincsenek a filmben, inkább a visszaemlékezésre alapoz. Nekem van egy kis hiányérzetem, de nem biztos, hogy el tudnám mondani, hogy miért és, hogy mit hiányolok. Talán egy kicsit több szerepet kaphatott volna Adele benne, elvégre mégiscsak őt ábrázolja a kép.