A „tipikus amcsi vígjáték” elemek (alpári, gusztustalan poénok, ostoba szereplők, teljességgel irreális történet, stb.) majdnem mindegyike megtalálható benne, de mindezek mellett valahogy sikerült az egészet úgy ötvözni, hogy a végeredmény szórakoztató legyen. Nemcsak, hogy tetszett, végigröhögtem az egészet (És végre megértettem, mi volt az a szállóigévé vált „És azt tudtad, hogy a sajtburgerben sajt van?” őrület az interneten, még pár éve.) Lehet, nem a legjobb vígjáték amit valaha láttam, de azért szerettem ezt a filmet, és ha úgy alakul, szívesen megnézem még egyszer.