Mary Shelley klasszikusát még nem olvastam (csak egy rövid összefoglalót), de már régóta terveztem az elmélyülést a Universal-stúdió klasszikus szörnyfilmjeiben. Mivel épp Dean Koontz Frankenstein-ciklusába kezdtem bele, ahol Boris Karloffot is emlegették, úgy döntöttem, ezzel a darabbal nyitok. Azt kell, hogy mondjam, korához képest meglehetősen korrektül kivitelezett alkotásról van szó. Szemben sok mai film röhejes CGI szörnyeitől, a Karloff által alakított teremtmény jól néz ki, teljesen hihetőre sikerült mind kinézetre, mind alakításra. Kicsit sajnálom is, hogy a játékidőhöz képest relatíve keveset látni belőle. A történet nem szigorúan vett adaptáció, csupán nagy vonalakban támaszkodik a regényre, bár ez talán nem lep meg senkit.
Akit érdekelnek a régi idők filmjei, esetleg horrorjai, mikor nem a belezésen és a hektóliter vérmennyiségen volt a hangsúly, annak mindenképp tudom ajánlani.