Egy újabb gyönyörű mese megbocsátásról, egymás és ami a legfontosabb, önmagunk elfogadásáról. Mindez nagyon kedvesen, mesterien tálalva, gyönyörű képi világgal. Ez az egyik hatalmas kedvencem Miyazakitól, és szerintem nem mondok semmi meglepőt azzal, ha azt állítom, hogy Hisaishi legzseniálisabb zenéit hallhatjuk ebben a műremekben. Az én szememben minden szempontból tökéletesség övezi A vándorló palotát. Minden szereplője kedvelhető és igazi egyéniség. Hatalmas kreativitás áll a történet mögött, bár sajnálatos módon a könyvet még nem olvastam, így összehasonlítani sajnos nem tudom a kettőt. Nem baj, mert még bőven lesz időm elolvasni is ezt a csodaszép történetet. :)