Ez nagyon édes volt. Méltó lezárása a trilógiának. Gyönyörű az animáció, a zene, úgy meg,hogy angolul néztem egy csomó felnőtt poén esett le, ami magyarul lefordíthatatlan. Én is izgultam rajta, nem csak az ovisok.
Fogatlan a kutyámra emlékeztet, Astrid és Hablaty pedig ezennel bevonult a kedvenc fiktív, meseszereplő szerelmespárjaim közé, mert nem csókoloznak orrba-szájba, de érezhető,hogy ők egy pár és nagyon természetesek együtt.
A végén nagyon meghatódtam, de csak kicsit sírtam. Így kéne lezárni minden trilógiát.