Amikor bekapcsolom, egyszerűen belekerülök a cselekményekbe. A napom úgy kezdődne, hogy Almáéknál rendelnék egy kávét, és míg ő kihozza, János az erdő védelméről papol nekem. Majd beugranék a fodrászatba, ahol Oli a hajamat, Juli az arcomat teszi széppé és beszélgetni kezdünk az újításokról, amiknél Gábor Gábor csak a fejét fogja. Tudom, hogy Lenke néninél mindig van tea és mellé valami finomság. És ha ne adj' isten rosszul lennék a sok pékárutól, Taki bácsi vinne be a taxival a kórházba, ahol már vár Ádám, hogy megmondja mi a bajom. És jönnének látogatóba. Feri hozna egy asztalt, azon lennének a gyönyörű szobrok, amiket Etus készítene miközben Jutka felolvas. Sümeghynek meg hagynám hogy olyan áriát énekeljen amilyet csak akar. Julcsival pedig jól kibeszélhetnénk a fiúkat, hogy mit csinált éppen Dani vagy hogy találkozott először Kristóffal. Örök kedvenc. Mindig az volt, az, és az lesz.