Tegnap néztem meg, ma is visszhangzik bennem. A hangulata, zenéje, képi világa varázsos, a mágikus realista filmeket idézte fel bennem valamely titkos összetevője és nagyon sokat gondolkodtam, mire rájöttem, hogy mi is ez, pontosabban mik is ezek, amik okozzák ezt az áthallást.
Egyrészt sikerült megragadni és megmutatni Louis Wain hallatlanul gazdag és fantasztikus belső világát, másrészt a narráció és az ismétlődések egyfajta mesei ködbe burkolták a történetet. Harmadrészt Benedict Cumberbatch. Negyedrészt pedig a macskák egyszerre esendő és misztikus oldala.
Esküszöm nem értem, hogy miért nem volt nagyobb hírverés körülötte, sőt, miért nem volt egyáltalán; ez egy fantasztikus alkotás.