A bemutató évében ültem be rá a moziban, nem túl jó hangulatban, enyhén szólva sem jó társasággal, de emlékszem, hogy a film tetszett, el tudta feledtetni velem arra az időre, amit el kellett.
Ritka az, amikor a folytatás ugyanolyan jó vagy még jobb, mint az első, ez pedig egy kivételes eset, ahogyan általában a női karakterekről is rossz véleménnyel szoktam lenni, Lucy viszont kedvelhető. Emellett örültem, hogy nem tolták túl a szerelmi szálat.