Azon gondolkodtam el a végén, hogy ezt a filmet miért nem volt nehéz nyolcasnyi élménynek meghatároznom? (Igaz, hogy ingós nyolcas, jobban esne inkább a 7,7)
Leginkább a mással összevetésből jön ki jól, mert a műfajban ezt érzem minimumnak, már amennyire engem ez a műfaj (misztikus horror) egyáltalán érdekel.
Szépnek nagyon szép és gondos, jó a sztori, Anya-Taylort pedig nagyon szeretem a Vezércsel óta, azóta tudom, hogy ki ő.
S. Weavert jó volt látni, már amikor lehetett. A szerepében túl sok lehetőség nem volt, de az, hogy 75 évesen is szerepet kap ebben a műfajban, elég jól esik.