Nagyon abszurd, nagyon „beteg”.
Nekem kellett egy kis idő, míg „belejöttem a nézésébe”. Sajátos humora és igazán sajátos hangulata volt a filmnek. Emma Thomson zseniális benne és természetesen Robert Carlyle is. (De aki kitalálta, hogy a magyar hangja Stohl András legyen, az nagyot hibázott…)