Ó, hányszor láttam már! Rongyosra néztem a vhs-t, kívülről fújom minden egyes jelenetét, de a mai napig szüntelen elvarázsol. Egy hihetetlenül szövevényes és jól felépített világ ez.
Ennek a történetnek lelke van. Komolyan.
Azt hittem, hogy kisregényt fogok majd írni, de egyszerűen alig találom a szavakat. A nosztalgiaérzet gabalyodik a gondolataimba, iszonyú sokat hozzám tett ez a film (és a könyv). Minden egyes szereplő egyedi, mégis magukon viselik a klasszikus mese jellemző vonásait; ez tényleg a valaha volt legnagyobb tündérmese.

(Az pedig külön jó élmény volt, hogy amikor Bilbó mesélt az élményeiről, azt vele együtt tudtam átélni, hiszen A hobbitban benne voltak ezek a jelenetek, lásd a trollos részt :) )