Nagy titkolózás övezte a „rosztovi rém” ténykedését a Szovjetunióban. A kommunista embereszménnyel összeegyeztethetetlen volt, hogy a szocialista világ vezető államában kannibál sorozatgyilkos garázdálkodjon. Andrej Romanovics Csikatilo több mint ötven áldozatot hagyott maga után. Burakov… [tovább]
X polgártárs (1995) 58★
Képek 10
Szereposztás
Kedvencelte 4
Várólistára tette 47
Kiemelt értékelések
Csak emiatt néztem meg: http://www.creepyshake.com/2015/12/27/creepyshake-aktak…
Imádok sorozatgyilkosokról olvasni, érdekesnek találom az előéletüket, a gondolkodásmódjukat, a módszereiket és a sablont, ami alapján haladnak. Bundy és Ramirez a „kedvenceim”, de szívesen kutakodok mások után is – még ha nem is váltak túlságosan hírhedtté.
A filmről annyit, hogy háttérzajnak jó és többet nem is kell várni tőle. Nagyjából megtudja belőle az ember azt, amit kell, de ha valakit tényleg érdekel a teljes történet, az olvassa el a CreepyShake-es cikket (jól megfogalmazott mind, részletesek, sokszor képekkel illusztrálva).
Ha gondoljátok, akkor dobjatok meg pár filmmel privátban vagy hozzászólásban, amelyeket sorozatgyilkosok inspiráltak és JÓK. :D Köszöntem!
Húúú, de jó volt ez a film! Miért csak most néztem meg? Remek feldolgozás, tele kiváló magyar és amerikai színészekkel.
Hát durva egy film volt. Néha kicsit túljátszották a színészek, de ahhoz képest érdekfeszítő volt a a történet, TV-film létére. Vicces volt a karakterek közt a magyar színészéket (Csuja Imre, Alföldi Robi) látni, még akcentusból is kiszúrtam, hogy melyikük lehet magyar színész. Az vonat-állomások csak hab volt a tortán.
A 44. gyermek után azért érdekes volt egy némileg eredetibb adaptációt látni.
Nagyon erős krimi lehetett volna, de elvitték az akkori politikai rendszer kritikájának irányába. Ami persze nem baj csak krimit vártam. Viszont nagyon erős dráma lett eszméletlen jó szereplőgárdával. A rosztovi rém szerepeltetése, megmutatása kifejezetten jó ötlet volt, azzal, hogy megmutatták, mennyire átlagos, tizenkettő egy tucat figura volt. E miatt is és persze az akkori rendszer tehetetlensége miatt is garázdálkodhatott annyira sokáig.
Az Evilenko jobban tetszett, mert ott sokkal inkább szólt a gyilkosról és a gyilkosságokról. Ez se lett volna rossz, ha nagyobb hangsúlyt kapott volna a nyomozás és kevesebbet, hogy a Szovjetunió mennyire korlátolt ország és minden a bürokráciáról szól stb. Sokkal inkább nevezném drámának, mint kriminek, mert tényleg inkább az akkori rendszert mutatja be.
Továbbá Csikatilo szerepére sem éreztem jó választásnak Jeffrey DeMunn-t, illetve ahogy a karaktert bemutatták. Egyetlen képsort leszámítva nem úgy mutatták be, mint egy pszichopata beteg gyilkost, hanem már-már sajnálatra méltó ábrázattal, mondván, hogy ő is áldozat valójában.
Sokkal jobban tetszett a dokumentumfilm. Izgalmasabb volt. A politikai száltól, itt ellaposodott a történet, bár érdekes volt ebbe a részébe is betekintést nyerni. Érdekes volt úgy nézni, hogy tudtam, hogy a kilencvenes évek közepebeli magyar országon forgatták. Igazából nem volt rossz film, de számomra az egyszer nézős kategória.
Népszerű idézetek
Viktor felesége: Viktor, Fetyiszov ezredestől kaptunk egy sonkát!
Viktor: Egy egész sonkát? Hogy jutott sonkához?
Feleség: Jó kapcsolatai vannak!
Viktor: Tudtam, hogy minden disznót ismer…
Bukanovszkij: Pszichiáternek lenni ebben az országban, a paranoia szakértőjének… Nem egy életbiztosítás!