Tron: Örökség (Tron 2.) (2010) 66% 145★

A CGI Jeff Bridges-től ments meg felhasználó urunk minket!
Így 15 évvel később is rémisztő ez a digitális Adolf Flynnler, aki kb. úgy fest, akár a Shrek szőke hercegének csúnyácska bátyja. Sajnos egyéb elemeit tekintve sem öregedett túl jól a film. A sztori egyszerűen papír vékony. Lényegében egy TRON univerzumba oltott és lebutított Star Wars, hisz még az Uralkodó, Vader, Luke, Leia és Obi-Wan figurákat is simán bele lehet látni a karakterekbe. Emellett Garrett Hedlund Sam-je sem lett valami maradandó főhős, így még mindig inkább az öreg Jeff Bridges vitte a hátán ezt a mozit, meg persze Olivia Wilde elbűvölő és badass Quorrája. Természetesen ezt a részt is főként a látvány és a kreatív ötletei húzzák ki a totális középszerűség mocsarából, de mai szemmel azért néhol már azok is megkoptak. Egy-két helyen jócskán átüt a green screen, plusz anno moziban a 3D is sokat hozzátett az élményhez. A Daft Punk zenéi szerencsére gyönyörűen tartják magukat, és a legtöbb jelenet nagyrészt miattuk igazán szórakoztató. Mondhatjuk úgy is, hogy ez a film valójában egy nagyon drága, 2 órás videoklip, de kult státusza tagadhatatlan, hisz még mindig sokan vannak, akik szeretnének VALÓDI folytatást Sam és Quorra történetének, amit remélhetőleg egyszer meg is kapunk…
A maga idején szinte utáltam, de ma már én is egy kifejezetten szórakoztató, szinte bármikor újrázható „guilty pleasure” darabnak tartom.

Az a baj, hogy erre meg még annyira sem emlékszem, mint az eredeti filmre, de hát ez is sokat elmond róla.

Attól eltekintve, hogy sokaal jobb a látvány, mint az eredetiben, nem igazán tettek hozzá semmit. Itt is van egy gonosz főprogram, meg egy (na jó, kettő, mert ez mégiscsak a második rész) felhasználó, aki küzd ellene.

Hála a magasságosnak, meg persze a fejlődő a technikának, mert azért 28 év után illő is volt a változás, szakítottak azzal a szemetbántó animációval, és egy kimondottan minőségi látványt sikerült kreálniuk, amit még 15 év elteltével is jó volt nézni. És sajnos a legtöbbet ez tett a filmhez, meg persze a jól megválasztott soundtrack (nem az én stílusom, de tetszett és passzolt a közeghez), különben az egyébként továbbra is ötletes történet – amit ezúttal megspékeltek egy nagyobb tétű kereséssel – langyos kivitelezést kapott. Emellett hosszabb lett, mint indokolt lett volna, főleg az elnyújtott, nem túl érdekes csatározásokkal. Az egyén digitalizálása pedig mondhatni, mára megtörtént, a jelen helyzetben különösen érdekel az új változat, nem szegte kedvem.
Egyszer érdemes volt megnézni, de nekem ez az elvoltam vele szint.

Nem örökség, inkább ökörség volt ez. Borzasztóan bugyuta történet. Nem tudtam rájönni, hogy azok az áramvonalas ruhák is mi célt szolgálhattak? Hogy könnyebben megtalálják a célpontot a sötétben? De amúgy mire volt jó a harc egyáltalán? Mert csak annyit nyertek vele, hogy nem haltak meg a győztesek, egyéb jutalom semmi. És miért félt mindenki attól, hogy majd „pixelekre lövik szét”, mikor az egyáltalán nem is fájdalmas? Mintha egy ilyen értelmetlen életnek olyan marha nagy értéke lenne egyébként… És mi az a röhejes lemez a hátán mindenkinek? Tök avítt, jó hogy nem floppyra írták a programjukat. (Mondjuk rá is fért volna az a marha tartalmas kis életük!) Még egy pendrive-ra se futotta senkinek abban a szuper világban! És mik voltak ezek a nyomorúságos izomorfok? Előmásztak a ködből, aztán hagyták, hogy utolsó szálig kiirtsák őket – akkor tényleg rohadt intelligens faj lehettek. És hogy pont csak egy, azaz egyetlen túlélő maradt… De az is minek… Jajajj.
    spoiler
    Történet: 10/1. Látvány: 10/2. Színészi játék: 10/3.

Tudom, hogy láttam, de őszintén, nagyon untam. Csak Garrett Hedlundra emlékszem, meg a hülye ruhákra.

2010 óta kismilliószor hallgattam a soundtracket (Daft Punk), az első filmet is évekkel ezelőtt néztem. Az formabontó volt, már retro, de mégis új. Ezzel vártam, talán túl sokat is. Neon-gyönyör, 2 jó színész, gyenge alakítással és egy unalmas (ugye a 1982-es is gyakorlatilag ugyanez) történettel.

A Daft Punk kiváló muzsikája és a klassz világító motorok miatt 5 csillag. Egyébként közelítene a nullához.

A látványvilág meg a zenék jók voltak, azt leszámítva annyira nem ájultam el tőle. De egyszer meg lehet nézni.

Kockáknak kötelező. :) Várom a folytatást!