The Signal (2014) 60% 30★

Teljesen véletlenül akadtam erre a filmre, amikor sci-fi filmeket keresgéltem a kedvenc helyemen. Úgy látom, nem került még magyar mozikba. Laurence Fishburne neve biztató volt a szereplők között, a másik szereplő meg a The Giver-ből ismert Brenton Thwaites.
A filmet olyan közepes fölére értékelném.. Volt benne pár érdekes ötlet, a hangulat is kellőképpen feszült és nyomasztó, amíg Nic nem tudja hol van, mi történik vele, sőt egyre furcsább dolgok történnek vele, egyedül a vallatójával találkozik, aki csak félrevezeti őt. Fishburne végig egy űrruhaszerű védőöltözetben mozog, így szinte csak az arcával játszik. Az utolsó harmadban az elzárt laboratóriumi környezetből kikerülünk és látványos-lassított akciójelenetekkel tarkított filmet kapunk.
A vége, ahogy írják, tényleg „mindfuck”, (ezért érdemes megnézni, ha valaki szereti a csattanókat) és értem is, de akkor is egy erősen akkor most mi van érzésem maradt utána, mert megoldást azt nem kínál.
A trailer meg nem igazán adja vissza a filmet, egy csomó jelenetet kivágtak, ami benne van.

Korrekt iparosmunka de a lényegi csavar túlzottan is adja magát, mellesleg ilyet már többször is láttunk.
Néhol unalmas, a karakterek pedig súlytalanok, egyik sorsa sem hozott túlzottan lázba.
Ha csak úgy belefutunk -mint én-, tökéletes választás egy unalmas estéhez, nézhető, de különösebben nem maradandó.

Szerettem volna nagyon szeretni, de valahogy végig volt egy hiányérzetem. Pedig a sztori jó, én szeretem ha valami nem teljesen tiszta és kicsit ködös (az események). Igazából tetszett a benti steril környezet, tetszett a kinti apokaliptikus környezet. Megvolt a végén a csattanó. És mégis, valami hiányzott. Azért örülök h láttam, sci-fi függő vagyok. (AJÁNLJATOK PLS)

Három barát egy titokzatos, és a jelek szerint mindenható hackert követve egy titokzatos laboratórium fogságában találja magát. Sok kérdez felelek, majd egy mindfuck-nak szánt záróképsorral búcsúzunk attól az elcseszett attól másfél órától amit a filmre szántunk.

A képi világ pazar, a színészek nagyon jók. De. De a mindfuck nem 'mind' és nem is 'fuck', ráadásul gyakorlott filmnézőként 30 perc után rá fogsz tippelni a végére és gyanítom: jól.

Az igazi baj, hogy szét lett húzva a film. Fél óra mínusz kellene ide. Ja hogy akkor már csak egy tv filmről beszélnénk? Oda tökéletes is lenne. És ez most nem pejoratív. Mármint a TV ;-)

Túl sok… túl nyakatekert… Túl… értelmetlen. Hatalmas csalódás volt…

Hm, nem sok jóra számítottam, de ez elég jóra sikeredett. Borzasztóan örültem, hogy adtak időt a történetnek, s bár csak 95 perc volt, nem akartak többet belepasszírozni, mint ami belefért. Engem nagyon lekötött, baromi érdekesnek és izgalmasnak találtam, egészen az utolsó negyedig, a szökésig. (Izgalmas nem egyenlő a pörgőssel, és nem feltételei egymásnak, a félreértések elkerülése végett.) Ott már kevésbé volt izgalmas viszont pörgött, hirtelen egy más stílusba csapott át az addig megszokott steril~~szobás~~ sci-fi, ami annyira már nem tetszett, de nem mondom, hogy rossz volt – mindössze az ütemváltás zavart egy kicsit. Viszont a legvége. Bitch please, ezt már egyszer ellőtték a spoiler – ami nemkülönben az egyik legkedvencebb sci-fim.

Én eskü oylan nagy várakozással ültem neki! Bírom a minimál filmeket lerobbant környezetet, nem kell nekem csillivilli környezet, sőt, minél apokaliptikusabb annál jobb, de ezt valahogy neeeeem tudtam annyira élvezni.
VAGYIS.
Ez lehetett volna egy giga jó film, de nem hozott lázba, nem izgultam igazán, sőt, valójában kb 4 napja néztem meg nem most, DE már nem emlékeztem a végére, vissza kellett kutatnom…
Ezzel mindent elmondtam? :)
Ott van pl a Monsters hogy egy ellenpéldával jöjjek. Nincsenek benne óóóriási megoldások, a földönkívüliekre sincs igazán nagy hangsúly fektetve, mégis, végig odaszögezett a képernyőhöz.

Annyira tetszett volna ez a film, ha nem láttam volna az elmúlt 30 év sci-fi termésének 80 százalékát.