A haldokló Szindbád, tündérmesék lovagja, lét és nem lét határán bolyongva keresi az élet értelmét. Az organikusan átlényegülő természetben, érzéki örömökben, kulináris élvezetekben véli megragadni a szépséget. Életre kelnek emlékei: megbarnult fényképek, elszáradt virágok, elsárgult szerelmes… [tovább]
Szindbád (1971) 96★
Képek 21
Szereposztás
Kedvencelte 32
Várólistára tette 73
Kiemelt értékelések
Szindbád (1971) 80%
Azt gondolom, hogy huszonévesen nem lehet teljesen és tulajdonképpen megérteni egy filmet, ami az elmúlásról szól. Viszont csodálni lehet, és én csodálom is nagyon. Az elején a tánc, a ruhák, a zenék, az ételek meg a tájak, valahogy az az egész másik, lassabb, csendesebb világ…
Latinovits Zoltánt pedig pillanat alatt a férjemül fogadnám, csak beszéljen hozzám sokat a gyönyörű zengő mély hangján.
Szindbád (1971) 80%
Azt hiszem, én nem vagyok elég okos ehhez a filmhez. Gyönyörű képek voltak benne!
Szindbád (1971) 80%
Újabb kötelező film, de amúgy is megnéztem volna.
„Tipikus” művészfilm: nem az a fajta film, amivel leülsz és elvagy másfél óráig. Sokkal inkább az, aminél folyamatosan gondolkodol: „Mit is látok most? Ez mit jelent?” Ebből a szempontból viszont nagyon érdekes. Nem csoda, hogy a legjobb magyar filmek között tartják számon.
Latinovits Zoltánt nagyon szeretem. Egy örökkévalóságig el tudnám hallgatni, ahogy beszél, teljesen mindegy, hogy miről.
Szindbád (1971) 80%
A könyvet nem ismerem.
A főszereplő unatkozó, a többiekre valójában fittyet hányó, üres életű tévelygő, nem jellemes és nem kellemes alak, valamiért mégis bolondul érte mindenki.
A kor is álszent és dekadens. A mai sem jobb, de inkább itt, mint abban a pózrengetegben. Sajnálom az odaszületetteket…
Én úgy éreztem, hogy az élet hiábavalóságai elől a testi vágyakhoz menekülő emberekről szólt, akik inkább csak használják az érzést kétségbeesésből. Itt semmi sem igazi, semmi sem lényegi.
A magányukon nem osztoznak őszintén, csak felhasználják egymást, de eljutnak az intimitásig, de annak a lényegéig már nem. Sajnálatos, mert itt mindenki éhezik.
Nekem egyszernézős.
Előny a sok szép színésznő, szép hajak, szép téli táj. :)
Szindbád (1971) 80%
Nagyon különleges képivilágú film, Krúdy írásainak tökéletes feldolgozása. Latinovits, mint mindig, fantasztikusat alakít. A film maga (is) közel áll a szívemhez, mert ez volt a szóbeli irodalomérettségi tételem. :)
Szindbád (1971) 80%
Még nem tudom, hogy ezt a filmet sikerült-e igazán megértenem, viszont a képi világa tökéletes és a színészek is nagyon jót alakítottak. Ezért úgy gondolom, megér tíz csillagot.
Szindbád (1971) 80%
Gyönyörű film, egyszerűen zseniális. Latinovits is valami eszméletlenül jót alakít benne, nem véletlenül ez az egyik leghíresebb szerepe. Na meg persze maga az alap is jó, ami Krúdy tollából született. Többször nézős, én a részemről még biztos hogy újranézem, amikor kicsit idősebb, érettebb leszek, akkor lehet hogy jobban meg fogom még érteni. Az egyetemi tanárom is azt mondta, hogy ahányszor újranézi, mindig talál benne valami újat.
Népszerű idézetek
Nem szeretem ezt a mai világot. Azt mondják, átmeneti idők, csakhogy én nem kívántam átmeneti időt. Arra sem emlékszem, hogy ezt az egész életet valaha kiköveteltem volna. Protekciót biztos nem vettem igénybe. Már arra sem vagyok kíváncsi, hogy minek örülhet az ember, ha magyar.
Szindbád (1971) 80%
Majmunka: Hát én tökéletesen kiábrándultam magából kedves barátom.
Szindbád: Gyöngyvirágszál, semmi szemrehányás! Már megint a sötétebbik szemüvegedet tetted fel. Az élet a szép hazugságok láncolata. Nincs a szerelemnél meghatóbb érzemény, mert korunkban, amikor a nemes érzések, a vallásosság, a hűség, a tisztelet, a barátság, a hazaszeretet, lassan kivesznek a világból, csak a szerelem az, amely képes visszavarázsolni a régen letűnt idők illúzióját. A nők gyöngédségére nagyobb szükség van mint valaha, mert minden nő, még a legközönségesebb is rokonságban van a holddal, a túlvilággal, a babonával. Csak a nők javíthatják meg az állati sorba jutott férfiakat, és minden alkalmat meg kell adni a nőknek, hogy a javítás munkáját elvégezhessék a férfiakon.
Majmunka: Ne erről beszéljen Szindbád úr! Ismerjük mi már egymást! Maga lump, dagadt, szürke hajú, elzüllött ember. Nem bízhatom magára tovább a becsületemet.
Szindbád (1971) 80%
Az a baj, hogy én annyit értek az élethez, mint egy gyerek. Nem tudom a titkát annak, hogyan kell viselkedni, mit kell mondani? Nekem tulajdonképpen egy kertben kellene ülnöm, vagy egy kórházban és csak tervezni, csak tervezni. Mert amint cselekedetekre kerül a sor, rögtön elhibázom a dolgot. Mellé ütök a szegnek.
Szindbád (1971) 80%
Szindbád: Talán mindenütt voltam. Bálban és temetésen, erdőben és vízparton, bűnben és erényben. Sokat utaztam. Most elfáradtam.
Szindbád (1971) 80%
Szindbád: Tudja, mi szolgálna a legnagyobb örömömre? Ha volna egy olyan darab színhús, amit táfölspiccnek neveznek. Ezt ennék én. Paradicsommártással, fiatal hagymával. Ha a vendéglős ád magára, mindig van fiatal hagymája.
Szindbád (1971) 80%
– […] Nekem tulajdonképpen egy kertben kellene ülnöm, vagy egy kórházban, és csak tervezni. Csak tervezni. Mert amint cselekedetekre kerül a sor, rögtön elhibázom a dolgot. Mellé ütök a szegnek.
Szindbád (1971) 80%
Szindbád: Az élet a szép hazugságok láncolata. Nincs a szerelemnél meghatóbb érzemény. Mert korunkban, amikor a nemes érzések: a vallásosság, a hűség, a tisztelet, a barátság, a hazaszeretet lassan kivesznek a világból, csak a szerelem az, ami képes visszavarázsolni a régen letűnt idők illúzióját. A nők gyöngédségére nagyobb szükség van, mint valaha. Mert minden nő, még a legközönségesebb is, rokonságban van a holttal, a túlvilággal, a babonával. Csak a nők javíthatják meg az állati sorba jutott férfiakat. És minden alkalmat meg kell adni a nőknek, hogy a javítás munkáját elvégezhessék a férfiakon.