Suszter, szabó, baka, kém (2011) 67% 147★

A megszokotthoz képest egészen más élmény valósághű kémes filmet nézni ahol nincs mérgezett kígyót kilövő fülbevaló vagy 20 nyelven beszélő görkorcsolya és a női szereplők sem topmodellek. Félreértés ne essék, nagy James Bond kedvelő vagyok (a Bourne szériát is bírom) de amíg azok a filmek elsősorban szórakoztatni akarnak, ez egy sokkal hátborzongatóbb, realistább világot mutat be. Itt nincs szuperhősködés. Van a rendszer ahol mindenki csak egy sakkfigura. Van persze aki pakolgatja őket de őt aztán cseppet sem érdekli, hogy melyik gyalogját teszik el az útból, sőt, fel is áldozza a játékosait ha az ügy éppen úgy kívánja. A szereplőgárda parádés és a fényképezés olyan, hogy ha egy hangot sem hallottam volna az egész filmből akkor is szívesen néztem volna sokáig. Zseniális a hangulata. Biztosan meg fogom nézni legalább még egyszer.

Smiley utolérhetetlen. Visszafogottsága, gesztusai, és az a csodás dallammal vattázott, elégedett mosoly, amit a végéig várunk… [[https://www.youtube.com/watch…]] Adott a rengeteg jó színész (persze sz@rkavaró férfidömping). spoiler Adott még a fimtörténet sok, tesztoszterontól csöpögő, akcióhősös kémsztorija mint ellenpont. Ezekre a zseniális színészekre nagyon is szükség van, mivel nem ugrani és robbantani kell, hanem ezúttal az irányítóközpontban vagyunk. Papír- és háttérmunka ezerrel. Intrikák, szándékok, cselszövések szabad szemmel láthatatlan hálójában. Irodadráma. Olyasmi, ahol a tekintetek, a testtartások beszédesek. Különleges film ez, de nem vezethetünk mindent vissza erre az adottságra. A megfejtés, vagy ha úgy tetszik, a helyzet ugyanolyan szimpla, mint a szokványos akciófilmeknél. Csak a tetten éréshez a figyelem és nem a nyers erő vezet el. Bár üde kivétel ez a film, kissé túl egyforma lett benne minden szereplő, és bizony, egy kicsit egyforma lett minden jelenet.

Nem véletlen, hogy még mindig nem csillagoztam ezt a filmet, mert egyszerűen nem tudom. Pedig nem most néztem először… Ez egy tipikusan „sokszor meg kell nézni” film, hogy eljusson az ember tudatáig annak mondanivalójából minden. És ezt a sok megnézést érdemes egymást követően, gyorsan abszolválni, mert könnyedén elszállnak az apróbb mozaikok, aztán akkor megette a fene…
A történet alapvetően arról szól, hogy a kémek megpróbálják kideríteni, ki közülük az az egy, aki spicli. Smiley nekifog, hogy felgöngyölítse a szálakat és mindenkin szép sorban, egyesével végigmegy, meghallgatva egyéni történeteiket, hogy aztán a végén kimondja az áruló szemébe az igazságot és számon kérje.
Ehhez a filmhez sok türelem kell, mert elképesztően lassan csordogál, nem siet sehová, kényelmes, öreguras, csoszogós a tempója. És érdekes, mert alapvetően a 122 percet kitölti minden egyes mozzanat, tulajdonképpen mindennek van jelentősége. Csak éppen ez a 122 perc többnek tűnik…
Engem odaszögez és képes vagyok belemerülni, ennek ellenére még nem jutottam el odáig, hogy megfejtsem én is az egész történetet úgy, mint főhősünk.
A film érdekessége, hogy részben Budapesten forgatták és több magyar színész is feltűnik benne. Mark Strong anno itt volt Magyarországon, vele készültek az itteni képkockák.
Én úgy gondolom, hogy a Susztert bizony nem lehet egy nyelven nézni, egyszerűen képtelenség. Eredeti nyelven – hacsak nem nagyon-nagyon jó valaki angolból – akkor beletörhet a bicskája, hiszen magyarul sem épp egyszerű a történet. És az a rengeteg név… Ugyanakkor meg a szinkronnak is megvan a maga óriási hátránya: tönkre vágja az angol színészek nyelvjátékát. Miért? Azért, mert többen is magyarul beszélnek benne olykor, hiszen ezek a remek kémek annyira okosak, hogy beszélik a nyelvet, még ha törve is. :) Mark Strong, Colin Firth és David Dencik is megnyilvánul magyarul, ami nekünk, hángerien nézőknek külön élmény. (Bár Colin magyarján még volna mit javítani. Igaz, ő járt a legszerencsésebben, egyetlen rövidke mondat jutott neki osztályrészül… :))
Szívemnek külön kedves itt a Mark-Colin páros, és nem csak azért, mert ők már többször játszottak együtt, jók együtt és amúgy is jóban vannak, hanem azért is, mert a történet szerint nagyon közel állnak egymáshoz. (Igen, OLYAN közel, csak nem igazán mondja ki senki. :)) Nagy kedvencem az a jelenet, amikor a partin titokban összemosolyognak és olyan végtelen szeretettel néznek egymásra. :) Mondanám, hogy érdemes lett volna jobban kidomborítani ezt a „szivárványos-szálat” is, de így, hogy 122 perc a film és hát… Igen.
Ez egy remek (kém)film, számomra mégsem a sokszormegnézős kategória. Most viszont direkt vágytam rá a tegnapi Agyas és agyatlan után, ami kémes is volt, Markos is volt, meg nagy marhaság is volt… Kellett valami kellő komolysággal bíró kémkedés is a lelkemnek, holott a kémfilmek sem az én műfajom egyébként… Szóval csak oda akarok kilyukadni, hogy mindettől függetlenül ez egy csodálatosan kivitelezett, igényes, jól összerakott és kiváló színészekkel operáló mozi.
Amit a fentiek mellett én még személy szerint nehezményezek, az bizonyos karakterek túlzott kiemelése, míg mások jelentős mellőzése. Bill szerintem túl keveset szerepel, holott meglehetősen érdekes a figurája. Percyből is lehetne több. Peter ellenben TÚL SOKAT van a színen – nekem. Nyilván kulcsfigura ő is, azért, de… Nem tudom, lehet, ha én rendeztem volna, akkor 2x122 percben oldottam volna meg a sztorit, csak hogy minden belekerüljön, amit hiányoltam. De akkor meg ki nézné végig??! :)
A film végét meg el sem tudom mondani, mennyire utálom, így azt nem is szoktam már megnézni… Az a sok önelégült, bevágott vigyor… Áááá… Csak fáj tőlük a szívem…

Nem volt rossz,csak valahogy kuszának tűnt.

Értékelést írni úgy, hogy minimum egy éve láttam a filmet igenis nehéz mert csak is azokra a jelenetekre emlékszem vissza amik megmaradtak és ez alapján tök jó értékelést írhatnék. De nem fogok. Emlékszem rá még akkor ültem le nézni a filmet amikor a Cumberbatch filmográfiát daráltam (kb egy éve) meg hát erős szereposztás,erős téma és Budapest voltak az okok. Akkor is hasonló kaliberű negyven fokvolt de nem érdekelt mert sosem volt problémám a lassú filmekkel. Ja csak ebben az esetben semmi szükség nem volt ennyi játékidőre. Ha kicsit megvágták volna a sztorit egy nagyon korrekt kis kém film lett volna amit szívesen ajánlok bárkinek. De ez a film egy icipicit vontatottra sikeredett és így csak is olyanoknak tudom ajánlani akiket érdekel a téma, szeretik a színészeit vagy érdekli őket Budapest mint egy film része. Ha viszont valaki egyik feltételnek sem az elhívatottja szerintem halálra fogja unni magát. Pedig tényleg érdekes és azért csattanó is van benne a végén nem is beszélve arról, hogy a színészek egytől-egyig kiemelkedőek a filmben. Nem volt ez rossz film csak olyan rossz ízt hagyott a számban és szántam-bántam, hogy nem sikerült össze hozniuk ezt rendesen :(

Újra meg kell néznem valamikor, mert korábban nem tetszett. Talán nem tudtam figyelni eléggé.
ÚJRANÉZVE:
A színészek nagyon jók, a film nem annyira-sajnálom. A könyvet nem tudták igazán filmre vinni, mindig nehéz, persze de ennél most jobbat reméltem.
Ez a regény sem tetszett nekem annyira, inkább a Smiley-sorozat egy darabjaként érdekes, de csak annak, aki kedveli az írót.

Rossz időpontban pislogok és máááris leállnak a fogaskerekek. :) Mondanám, hogy emiatt újranézésért kiált, de hátat fordítok neki, mert megerősítést nyert, hogy a kémfilm továbbra sem az én műfajom.

Gary Oldman, Colin Firth, Tom Hardy, Benedict Cumberbatch egy filmben, ettől több nem is kell a boldogsághoz.

Többször néztem már meg. Sőt, megnéztem a 70-es sorozatot is belőle, az is nagyon jó volt. A film fényképezése kitűnő, a színészek jól játszanak, a történet leköt, már aki szereti a hatalmi harcokat, és elviseli azt a gondolatot, h bábként rángatnak sok embert, és még a mézes bödön közelében ülők is sokszor csak sakkfigurák, az első soriak. Még biztos meg fogom nézni…

Aki valami James Bond-féle ügynökös filmre számít, az nagyot fog csalódni ebben a John le Carré-adaptációban. Igaz, én csak egy könyvet olvastam tőle, de a hangulata ugyanilyen volt, mint ennek a filmnek, szóval gondolom, hogy a készítők jól eltalálták az író stílusát. Már csak azért is így lehet, mert ő maga is játszott a filmben…
Szóval itt nincs akció, csihi-puhi, nem fröcsög a vér, bár van néhány, a nyugalom megzavarására alkalmas filmkocka (konkrétan a szovjetek iktatási módszereire gondolok). Van viszont nyugodt, lassú tempóban folyó nyomozás, megfigyelés, gondolkodás, kirakózás. Ezt a filmet csak teljes összpontosítással szabad nézni, mert minden párbeszédnek jelentősége van, információhordozók a néző számára, így aztán ha lankad a figyelem, könnyen elveszíthetjük a fonalat.