Fekete táska (2025) 67% 64★

Úgy tűnik, Soderbergh stílusa bejön nekem. Kezdjük azzal, hogy ez egy feszes sztori. És a feszeset úgy értem, hogy tényleg feszes. Miközben arra is figyel, hogy a 7 főbb szereplő mindegyike egyéniség legyen. A sokszereplős krimikben mindig vannak díszletfigurák. Itt nincsenek.
Viszont nekem most a humort kell emlegetnem – miközben egyetlen kifejezetten viccesnek szánt megjegyzés nem hangzik el. Miközben a férfi főszereplő a vastag fekete szemüvegkerete mögött úgy hordja a szögletes arcát, hogy a mosoly a maga ívelt karakterisztikájával megközelíteni sem meri.
Közben viszont mindenben ott van a komolyságnak az a finom vibrálása, hogy ennyire nem lehet komoly semmi. Sem egy titkosügynök, sem a titkosügynök szintén titkosügynök felesége, sem pedig a kettejük viszonya. Sem nem lehet az, hogy mindenki zűrösen éli ki a vágyait, és a gonoszság előbb-utóbb fészket rak a szívben.
Titkosügynökközhelyek mindenütt – de micsoda eleganciával.

Kiforrott munka. Kár, hogy rendkívül steril. És itt nem a forgatókönyv karakteriről beszélek, bár ők is azok, de ők legalább okkal. Nagyon feszes, korrekt iparosmunka és nekem pont ez a bajom vele. Soderbergh olyan, mintha még mindig nem találta volna meg önmagát. No persze pro, szép amit csinál, meg minden, de ahogy írtam is, rohadt módon kihipózott, nincs rajta egy darab ránc vagy folt, szakadás sem. Pont ez a méricskélés az, amitől elveszti a film azt a fajta báját, amitől megragadhat emlékezetesként vagy akár kedvencként. Elhiszem, hogy jó film, baromi jók a színészek is – de azt tegyük már hozzá, hogy egyik szerep sem volt kihívás, sőt… kissé alja kategória ez Fassbendernek – de a film a maga tökéletességével együtt lett tökéletlen és kevéséb szerethető. Szépek a képek, szépek a díszletek, a mozgás, a színészek, az öltönyök és a ruhák, szépek a monológok, még a nüansznyi kézmozdulataik, a keretes szemüveg, az élére vasalt bábfigurák, a hanglejtésük, az affektálásuk és az eredeti kiejtésük is művi és tökéletes. Ez a baja ennek a filmnek. Abszolút lineáris, kevésbé okoz meglepetést és egyáltalán nem izgat fel.
Egynek jó. És ezesetben ez nem dícséret…

Steven Soderbergh visszatért a mozikba! Lehet, hogy a Fekete táska számára inkább csak rutinmunka, de rég láttunk ilyen stílusos, elegánsan régivágású és szexi thrillert a mozikban. Az a fajta alkotás, amire könnyes szemmel gondolunk a „hát milyen kár, hogy ma már nem csinálnak ilyen filmeket” elkeseredett mantrázása között.

Bővebben: https://www.roboraptor.hu/2025/04/11/fekete-taska-film-…