Orville (2017–2022) 89% 55★

Nem tudok nem elfogult lenni. Ahogy meghallottam énekelni Sethet beleszerettem. És a cuki mosolya… Olvadok. *.*

Na de a sorozatról. Csodás. Annyira komoly és mély dolgok vannak benne, de mégse veszi magát komolyan ezért jót lehet rajta szórakozni. A látványvilág gyönyörű, a szereplők imádnivalóak, a felvetéseken pedig tényleg el lehet gondolkodni, akit érdekel, de nem tolja a képünkbe. Szóval az is élvezheti, aki csak nevetni akar.

A 2. évad szintén nem okozott csalódást a 2x06 pedig messze az egyik kedvenc részem. spoiler Mintha álmodtam volna.

1. évad:
A „hivatásos” kritikusok megint csak azt hiszik, hogy még a nehéz időkben is azt akarjuk, hogy minden sötét és komor legyen. Megragadtak a 2000–2010-es évtizedben, ahol mindenkit padlóra küldött Christopher Nolan Batman-előadása és a Walking Dead debütálása, ami a popkultúra sötétebb fikció felé való elmozdulását jelentette. A kritikusok nem értik azokat, akik vissza akarnak térni egy olyan univerzumba, ahol senkinek sem kell keményen megdolgoznia az ételért, a szállásért, a vízért és az egészségért. Minden, amire szükséged van, bőséges energiából származik, bárhová mehetsz az ismert galaxisban, ahová csak akarsz, és ott van a csoda, a félelem és a kaland érzése. Olyan jövőt akarunk, ahol az emberek nem agyatlan, humortalan drónok, akik a mindennapjaikat élik, hanem egy olyat, ahol az energiád és a figyelmed nagy részét azokra az emberekre fordíthatod, akik fontosak számodra, és a hobbijaid, a képességeid és tudásod gazdagítására, nem pedig a mindennapi élet fáradságára, félelmére, egyhangúságára és negativitására. Eltekintve attól, hogy egy pilóta repülés közben sört iszik, függetlenül attól, hogy mennyire durván vagy gyerekesen viselkednek egymással olykor, nem tűnt sokkal valószínűtlenebbnek, mint egy normális közösség vagy munkatársak kapcsolata. Ez teszi a legénységet rokonszenvessé, és nem olyan nehéz elhinni, hogy az emberek az ő helyzetükben a humort használnák a kötelékek kialakítására és a stresszes helyzetek eloszlatására. Mivel ez volt a legelső évad számomra, volt néhány pillanat, ahol lehetett volna javítani a párbeszédeken vagy a tempón, de összességében egy remek sorozat.
Szeretem Seth karakterét, Edet, attól függetlenül, hogy Seth nagyon távol áll a világlátásával és a megnyilvánulásaival tőlem. (*nem hangzik furcsán ez egy olyan fickóról, akit egy olyan karakterrel tettek híressé, mint Peter Griffin.*) De az egyik legfontosabb dolog, amit megjegyeznék, hogy függetlenül attól, hogy mit gondolsz Seth Macfarlane-ről, élvezheted ezt a sorozatot. Nem kell szeretni a humorstílusát. A hangsúly a történeten és a karakterek bemutatásán van az első évadban, és nagyon kevés időt pazarolnak arra, hogy minden beinduljon. A komédia elég jól eloszlik ahhoz, hogy jelen legyen és élvezhető legyen anélkül, hogy elvenné a figyelmet a sorozat szándékától.
2. évad: Fel sem tudom fogni, hogy miért nincs nagyobb vísszhangja.

1. évad: Hihetetlenül jó sorozat lett!! Le a kalappal a készítők előtt!!
Kellő egyensúlyban volt végig a poén és a komolyság. A témát amiket boncolgattak, nagyon is komolyak, érdekesek és elgondolkodtatóak voltak.
A díszletek, a maszkok, a jelmezek egyszerűen szemet gyönyörködtetőek lettek! Nagyon sok munkát fektettek ebbe az egészbe az látszik!
Kedvenc részeim a 3.,6.,7. rész lett. Kedvenc karakterek: Bortus, Gordon, LaMarr és Isaac lett.
Tűkön ülve várom a következő évadot!!
2. évad: Nem csalódtam a sorozatban, megint csak sikerült egy szuper erős évadot produkálni.
Nagy örömömre, s az idegrendszerem nagy bánatára sok szerepet kapott a Moklan társadalom. Külön öröm volt számomra, hogy Gordon és Kelly is lehetőséget kapott arra, hogy megmutathassák mennyire érős karakterek tudnak lenni, ha megkapják a lehetőséget.
És Isaac :) Szerintem ő volt az évad legnagyobb meglepetése.
Kedvenc részek: 1,3,6,7,11,12.
Kedvenc karakterek: Szerintem felesleges lenne megint felsorolnom a fél csapatot :D Bortus és Gordon vezetik még mindig a listát, ami egyre csak bővül :)
3. évad: Mindig a jó sorozatokat kaszálják… Ez a sorozat egy kincs! Tökéletesen megtalálta az egyensúlyt a komoly témák és a humor között. Nagyon fontos témákat dolgozott fel kellő hozzáértéssel és alázattal.
Nálam az utóbbi idők legjobb sci-fije és szerintem nem mostanában lesz olyan sorozat ami csak a közelébe is tudna jutni.
Kedvenc részek: 4, 5, 6, 7, 8, 10 de talán egyszerűbb lenne azt mondani hogy az egész évad.
Kedvenc karakterek: Bortus és Isaac versenyzik az első helyen, aztán Gordon. Tovább nem is folytatom mert sohasem végeznék :)

Igaz, még hátravan a 3. évad, de úgy gondoltam, írok már egy értékelést, mert most kicsit megakadtunk a nézéssel. Ugyanis a drágalátos Disney+ a 3. évadot már nem szinkronosan adja, én meg esténként fáradt vagyok ahhoz, hogy a filmet is olvassam…
Ha úgy tűnik, hogy ez kissé bánt engem, akkor jól tűnik. Ugyanis nagyon szeretem ezt a sorozatot, mondhatni a tavalyi év nagy felfedezettje volt nekem.
Szeretem a humorát és a fanyarságát, hogy komoly társadalmi és emberi problémákat boncolgat sci-fi köntösbe bújtatva, ezáltal csavarintva egyet mindenen. És ha olykor kínosnak is érzek némely jelenetet, mert már átlépi az ingerküszöbömet, legtöbbször egy jól irányzott poénnal úgy feloldják a kellemetlen érzést, hogy nem marad rossz szájíz utána.
Az egész sorozatnak van egy olyan koncepciója, hogy nem kell mesebeli hepiend az epizódok végére. Próbál megoldásokat találni a felvetett problémákra, de van, amikor az emberi hülyeség győz, nem pedig a jó, illetve vannak köztes megoldások is, mikor nem 100%-osan végződik jól valami, de legalább elindul egy folyamat a pozitív irányba, aztán remélhetőleg marad ez az irány. Szóval ha egy megkedvelt szereplő (vagy egy egész bolygónyi társadalom) bajba kerül, nem bízhatsz a forgatókönyvíró jóindulatában, hogy áhh, úgyis megússza…
Aki egy kicsit is szereti a sci-fiket, szerintem ne hagyja ki.

Imádtam.
Az első 1-2 résznél még voltak fenntartásaim, de aztán olyan gyorsan végigszaladtam a sorozaton mint kiéhezett Nutella fan, az akciós üveg megkaparintása után.
Nagyon működik, jók a szereplők, a sztorik szuperek, annyira veszik komolyan magát amennyire éppen kell, de többnyire szerencsére nem (és ezt sem viszi túlzásba).
A ST Discovery-t úgy veri kenterbe mint ételkóstoláson a szilvás gombóc a spenótot.
És ez a faszi, hogy csinált magának egy ST szerű sorozatot; le a kalappal.
Már most hiányzik és várom a kövi évadot.

A harmadik evad sajnos elmozdult a vicces-poenos vonalrol, kicsit komolyabb (de azert nem komoly) lett. Ez okozott némi hianyerzetet, ugyanakkor a tortenetek, a latvany, a szereplok tovabbra is nagyon lebilincseloek voltak. Nem tokeletes evad, de azert nagyon szerettem.

Oszinten szolva feltem hogy fog tetszeni, Seth MacFarlane Ted filmje miatt, de kellemesen csalodtam. Minden elismerem, hogy megirta ezt a sorozatot, hogy ilyen batran foglalkozik ezekkel a temakkal. Tobb ilyen oszinte sorozat kene legyen, ezekkel a fontos temakkal kell foglalkozni. Szokimondoan beszel tobbek kozt a felelmekkel valo szembe nezessel, ha egy ember velemenye befolyasolja a tobbi emberet, na meg a noi egyenloseg, imadtam azt az epizodot ♥ ahogy a tobbit is, de orulok hogy ezt is beletettek. Nagy kedvencem lett a sorozat. Csak ajanlani tudom mindenkinek. :)
Ket reg latott szinesznonek kulonosen orulok: Jessica Szohr es Leighton Meester :D

Szépen nyúlnak hozzá a klasszikus Star Trek sorozatok témáihoz, megmutatva a helyzetek korántsem ideális, hanem emberi megoldásait. Csak annyira különbözik a két univerzum, hogy az alapértékektől és a csillagflottás megoldásoktól el lehessen térni, de biztonságosan ismerős maradjon a közeg. Nagyon aktuális, nagyon a mostani helyzetünkről szól, a mostani Star Trek sorozatok helyett is iránymutató.

3. évad: Egyre szebben áll össze a nagyon aktuális mondanivaló, ahogy az első két évadból kapcsolódnak be a szálak. Öngyilkosság, kirekesztettség, zaklatás, rasszizmus, abortusz, nemváltás, háború, diktatúra, gyerekjogok, ideológiai különbségek, van itt minden, amivel kapcsolatban most a tömegeket nagyon érzékenyíteni kell.

Nagyon remélem, hogy hamar megállapodnak a lejáró szerződésekkel kapcsolatban, és folytatódhat a sztori.

Star Trek kedvem volt, de az tiltott gyümölcs, mert férjjel együtt nézzük, így megpróbáltam az Orville-t. Tudtam, hogy MacFarlane szereti a Star Treket, de nem gondoltam, hogy ennyire érti és érzi is. Mintha a TOS és NGT lett volna egybegyúrva. Az egész egy szerelmeslevél Roddenberrynek. Aki szereti a Star Treket, annak kötelező belenézni. Nekem speciel jobban bejött, mint a Discovery. És a poénok sem eröltetettek, inkább olyanok, mint a TOS-ben.
Alig várom az új évadot, rettentően hiányzik.

Szerk.: Épp hogy befejeztem, de újra kellett kezdenem. Függő vagyok!

3. évad után (2022.): Túl sokat kellett várni az évadra, ami nagyon úgy tűnik, hogy a sorozat vége is egyben, pedig lenne még miről mesélniük. Szerencsére a sorozat semmit sem vesztett a pozitív tulajdonságaiból, továbbra is egy nagyon szépen és okosan megírt történet. A több mint egy órás játékidő sem okozott problémát, itt-ott érezni, hogy kissé időhúzás, de alapvetően, nem tudnék mibe belekötni. Talán csak abba, hogy miért nem folytatják, hiszen az Orville legénysége, Anaya, a Kaylonok, és az Unió jövője számtalan történetet tartogatna még…
2 évad után (2019. december26-30.): Seth MacFarlane neve egészen idáig számora egyet jelentett a Family Guy, Ted és hasonló hülyeségekkel, amiket egy ideig el tudok viselni, de maradjunk annyiban, hogy nem feltétlenül hiányzik, ha mégsem látom ezeket. Annak idején mikor mondták a hírek, hogy lesz a The Orville sorozat tőle, ettől sem vártam más színvonalat és úgy voltam, hogy „akkor majd egyszer megnézem ezt a hülyeséget is”. Aztán csak eljutottam idáig, hogy nézzük meg, és mit kaptam…
Egy nagyon értelmes, egészségesen szórakoztató, nagyon szerethető, és szinte biztos, hogy többször nézős sorozatot. Piszok jó élmény volt az első két évad, persze itt-ott kiszámítható, de mégis olyan jó élmény az egész, hogy fenébe a vélt vagy valós hibákkal, nézném tovább is ha lenne több része, de mint minden jó sorozatnál itt is várni kell a folytatásra sajnos. Igaz addig újra lehet nézni őket. Nagyon jó a társaság, szerethető mindenki, legyen az ember vagy idegen. Az epizódok első látásra nagyon kis könnyed témákat dobnak be, ha az ember elgondolkodik, akkor ott van az a bizonyos mondanivaló (én főleg a Bortus központú részeknél éreztem ilyet), és lehet gondolkodni, hogy talán a távoli jövőben is vannak problémák. Nálam mindenképpen előkelő helyen áll a társaság a kedvenc sorozatok listáján, és nagyon remélem, hogy még sok-sok évadon keresztül lehet a csapattal az űrben kalandozni.

Igazán jól sikerült sci-fi! Sajnálom, hogy csak 3 évad lett, de nem éri meg sokáig elhúzni a jót. Hihetetlen témákat dolgoznak fel egyes részek és nagyon igaz és jó hozzáállással teszik ezt.

Még több ilyen kellene!