Damien (Ómen 2.) (1978) 67% 57★

Az első részhez képest, nem volt se jobb, se rosszabb, de még ijesztő sem, csak olyan átlagos horror. A szereplők felejtősek voltak, bár Mark és Damien nem volt olyan rossz karakter. Csak a többiek nem voltak szimpatikusak, főleg a Ann és Joan. :/ spoiler De kellett egy nagyon ostoba naiv apa, nevelőapa, nagybácsi figura is, aki persze nem hisz senkinek, míg a saját szemével nem látja. :/

Annyira nem jó, mint az első rész.
Sokszor unatkoztam rajta, nem volt túl feszült. A maszkok és a halálok jók.
A zenéje viszont nagyon hangulatos.

Nem emlekeztem egy pillanatara sem sok-sok evvel ezelottrol. Nagyon lekotott, egy pillanatra sem estem ki a filmbol. Van benne valami ezzel a sraccal, a helyszinekkel, a hatborzongato zenevel…

Honnan ismerhetsz föl kapásból egy elszúrt folytatást? Onnan, hogy az első 5 percben kiírják az előző filmek túlélőjét, vagy fontosabb szereplőjét. (lásd. pl.: Alien 3, Terminátor 3, vagy a Terminátor: Sötét Végzet. A legviccesebb pedig, hogy a felsorolt franchise-okon kívül ebben is szerepelt Lance Henriksen.) Nem számítottam tehát semmi jóra. Vitte ugyan tovább a történetet, de teljesen érdektelenül. Semmi újat nem adott az előzőben látottakhoz, miközben a színészek / karakterek is jóval gyengébbnek, kiforratlanabbnak érződtek, nem beszélve a teljesen lenullázódott horror hangulatról. Voltak benne ugyan halálozások szép számmal, azok mégis inkább nevetségesek lettek minden téren. A zenéjét szerencsére most is Jerry Goldsmith szerezte, így arra legalább nem volt panaszom, illetve kis üde színfolt volt a fentebb is említett Lance Henriksen jelenléte, aki sajnos nem jutott sok szerephez, így az általa alakított figuráról sem tudtunk meg túl sokat, ami a folytatásban sem fog változni, hisz ott még a nevét se látom feltüntetve, szóval abból valószínűleg ki is hagyták.
Egynek elment, de van egy olyan érzésem, hogy simán ugorhattam volna egyből a trilógia záró részére, és akkor is minden tiszta lenne.

Nem a legjobb folytatás, mert nagyjából az első részben látott hátborzongató haláleseteket ismétlik benne. A sztori gerince is nagyon hasonló. Viszont érdekes volt benne, ahogyan továbbgondolták az alkotók Damien történetét és a fiú őrlődését is jó ötlet volt beletenni.

Jerry Goldsmith zenéje a frászt hozza az emberre…
ezen kívül viszont nincs túl sok mondanivalóm a filmről. Valamikor régen már láttam az első három részt a filmsorozatból, és csak az első részre emlékeztem, már értem, hogy miért. A második rész csak kronologikusan folytatja a történetet, nem tesz hozzá semmi pluszt mondjuk például technikailag, filmnyelvileg. Hiányoznak az első részben annyi feszültséget teremtő remek felvételek, kameraállások, különleges rendezői fogások…
Csak a zene maradt meg. Meg rácsodálkozhatunk Lance Henriksenre (alias Bishop) nyolc évvel A bolygó neve előtt.

Abszolút nézhető volt, nem volt se jobb, se rosszabb, mint az első rész, még a színészi játék is jó volt, jó kis film volt :)