Az Amerika legrégebbi közkórháza által inspirált új és igen különleges orvosi sorozat a briliáns elméjű és elbűvölő Dr. Max Goodwin, az intézet legújabb orvos igazgatójának történetét követi végig, amint megpróbálja lebontani a bürokráciát, és igyekszik magas színvonalú szolgáltatásokat… [tovább]
New Amsterdam: Vészhelyzet New Yorkban (2018–2023) 64★
Képek 8
Szereposztás
Gyártó
Pico Creek Productions
Mount Moriah
Universal Television
Streaming
Netflix
Kedvencelte 44
Várólistára tette 99
Kiemelt értékelések
Imádom a kórházas sorozatokat. De ez… Mindent vitt nálam. Mindenkit imádok, legjobban Maxet, de őt nem lehet nem szeretni. Nagyon amerikai, felkapott témákkal, de számomra sosem volt geil vagy sekélyes. Sírtam, nevettem, többször egyszerre a kettőt. Annyira erre volt most szükségem!!!
Hosszabb értékelést akartam írni, de nem tudok, csak számolom a napokat szeptember 21-ig, mert akkor kezdik vetíteni a 4. évadot.
Totális szerelembe esés volt már a legelső rész megnézése.
Szimpatikusak a főszereplők egytől egyig. A legkedvesebb „párosom”: Iggy és Vijay
Sírok, nevetek, izgulok, aggódom, dühöngök…
Az érzelmek teljes spektrumát megmozgató sorozat ez. Jelenleg azt kívánom, hogy kb. sose érjen véget.
Öt részt voltam képes megnézni, de már az elsőnél is tudtam valahol gyomortájékon, hogy ez a sorozat nem nekem készült.
– fiktív, minden ízében – sem az orvosi szituációk, sem a szereplők nem életszagúak, iszonyú kellemetlen őket nézni
– olyanok számára készült, akik este hullafáradtan szeretnek bealudni a sorikon, ezért igazából ha 40 percbe van valami nyálas dráma egy kis vér-béllel körítve besűítve, az pont elég egy kis „láttamvalamitdebealudtam” feelinghez
– a főszereplő gondosan tanulmányozta az E.R. George Clooney-ját, pontosan ugyanaz az ideges rángás az arcán és a fejének teljesen indokolatlan jobbra bólogatása. Különbség, hogy Clooneynak jól állt és eredeti, Eggold meg … jézusom, hagyjuk is.
– egy részbe van belesűrítve az afroamerikaiak elnyomása, a melegek férfiak, a rákbetegek, az utcán fekvők, a lelőtt gyerekek sztorijai. Az öt évadban nem volt idő ezeket rendesen átlapozni, szemlézni, beszélni róla, egyszóval: feldolgozni? Iszonyúan felszínes, belecsap a témába majd azonnal lép is tovább, véletlenül sem megy mélyre. Súlytalan.
– Érdektelen, béna, gagyi, tudománytalan, megalapozatlan, nulla kohézió, a drámafaktor annyira steril, hogy csak facepalmoztam. Gáz.
Biztos, hogy senkinek sem ajánlanám. Ezerszer, milliószor jobb, érdekesebb, tudományosabb és szerethetőbb sorozatok vannak ennél.
Még nem vagyok a felénél sem, de úgy gondolom, hogy ez a sorozat nagyon emberi és Isteni. Nem azt nézem benne, hogy milyen pénzbeli, vagy egyéb lehetőségek vannak egy közkórházon belül, mert az itthon néha meseszerű, talán elképzelhetetlen, hanem, csak egyszerűen azt nézem, hogyan lehet szólni, tenni a másikért, a betegért, a hozzátartozóért, vagy a kollégáért a kórházon belül. Sokszor tényleg a semmin múlik egynek, a másiknak meg a minden lesz.
Imádom! Nagyon régen volt olyan,hogy mindennap ugyanaz elé a sorozat elé üljek le. Annyira vicces, és cuki , és teljesen más megvilágításba helyezi az orvoslást.
Bár mindenhol az lenne a fontos,hogyan tudunk mindenkinek segíteni, pénzt nem nézve..
Ami nekem a leginkább tetszik a sorozatban, hogy üde, friss, a tipikusan ősztől-tavaszig tartó 22 részes évadokból áll, nosztalgikus elemekre épít.
Bővebben a blogon: https://szederbor.blogspot.com/2021/04/sorozatajanlo-ne…
1. évad: Teljesen új megközelítésben próbálja az új kórház igazgató megoldani a kórházban felmerülő problémákat. Arányaiban a többi szereplőhöz képest talán túl kevés szerepet kapott Bloom, így visszatekintve az egész évadra, pedig egy érdekes karakterről van szó. Utolsó részt kicsit elkapkodottnak éreztem, annyi eseményt próbáltak belesűríteni ebbe az epizódba. Nagyon sok kérdést nyitva hagytak a végére.
Összegzés 3. évad után: amikor egy fárasztó nap után leül az ember a tévé elé, akkor ilyen szívet és lelket melengető sorozat bőven elegendő, hogy egy kicsit jobb kedvre derüljön és visszanyerje a hitét, hogy még létez(het) jó a világban. Nagybetűs SOROZAT az emberi jóságról, őszinte és feltétel nélküli szeretetről, önfeláldozásról, amely sokszor csal könnyeket a nézők szemébe.
4. évad: Kezdett sok lenni a magánéleti dráma és kevésbé a gyógyítás volt a fókuszban. Egy kórház sorozatnál nem annyira szerencsés, ha átbillen az egyensúly ebbe az irányba. Az évad második fele már sokkal érdekesebb. Jó kis játszma zajlik Max és az új orvos igazgató között. Mi lehet ennek a csatározásnak a vége? Mivel egyikük sem adja fel soha, semmilyen körülmények között. Floyd jó nagy magánéleti zűrbe, ezt követően még munkahelyi galibába is keveredett, kíváncsi vagyok ki tud-e mászni belőle. Az évadzáró részben megint jól megkavarták a dolgokat.
Szeretem a kórházas sorozatokat, így nem volt meglepő, hogy pillanatok alatt ez is magával ragadott. Hihetetlenül szórakoztató, pedig a drámai vonalat is igencsak nyomják. A szereplők többsége is szerethető. Max és Iggy a két nagy kedvenc, de Vijay és Helen közzel áll hozzá. Az első két évad nagyon jó volt, imádtam. A harmadiknál viszont már kezdtek kicsit átesni a ló túloldalára. Max kezdett átmenni olyan naivitásba, amit nem tudom, hogy gondolhattak komolyan spoiler. Ha ebből kicsit visszavesznek, semmi gond nem lesz köztünk. Kíváncsian várom a folytatást.
Népszerű idézetek
Iggy: Hé, milyen volt a sugárkezelésed?
Max: Mint egy nyugodt vakáció…Csernobilban.
Millie. A gleccserek olvadnak. Gyermekek születnek. Kevernél egy kicsit gyorsabban?
Dr. Reynolds: Egyező fájdalomszintű páciensek esetében a fehér pácienseknek inkább ópiátféléket írnak fel.
Max: És a fekete pácienseknek?
Dr. Reynolds: Azt mondják, bírják ki és egy adag paracetamolt.
Max: Hú! Szóval mindenki veszít.
Iggy: (…) [ingerülten] Annyira egyszerű és belefáradtam. Nyíltan kellene beszélni a mentális állapotokról. Nincs több szégyen, se bujkálás. [lenyugszik] Hah! Bocsánat! Mit akartál?
Max: Azt, hogy bújtassuk el a betegedet.
– Túl hangos voltam?
– Hol rejtegetted ezt a hangot?
– A fürdőben.
– Többet kellene együtt fürdenünk. Hihetetlen.
– Köszönöm.
– Honnan jöttél?
– Uh, Chicagoból.
– Nem, mármint , hogy kerültél az életembe?
– Közös barátunk, Lauren mutatott be minket.
– Közös barátunk, Lauren? Elfelejtettem. Én…
– „Én” mi?
– Uh…
– én elviszlek a létező legjobb vacsorára ma este.
– Alig várom.
(…)
– Ne!
– Mit?
– Ki ne mond.
– Csak egy dolgot fogok mondani. Naponta 97-szer elmondom Martinnak, hogy szeretem.
– Ennyi. Léptem. Legyen szép napod.
Alma: Mit mondhatnék? Eleinte az inzulin ampullánként 21 dollár volt, most 250. Helyettes tanár vagyok, nem telik rá. Nem telik rá, hogy éljek. Ezen hogy tud segíteni?
Dr. Candelario: Alma ezen a héten a nyolcadik cukorbeteg. Egy férfi házilag próbált inzulint gyártani a garázsában.