A Kék Tsalád (Megküzdhet az Avatar 2-vel a címért.)
Mikor azt hiszed, hogy a szuperhősös mozik egy bizonyos szintnél már nem süllyedhetnek lejjebb, mindig érkezik valami, ami erre rácáfol. Ha a Warner vezetői végül a Batgirl-t kaszálták ehelyett, akkor bele sem merek gondolni, hogy az milyen lehetett…
A Young Justice sorozatban, illetve az Injustice 2-ben (játék) imádtam Jaime + Khaji Da kis duóját, így tisztában voltam a karakter eredetével, stílusával és képességeivel, itt azonban a készítők valahogy képtelen voltak megragadni azt, ami a Kék Bogarat igazán szimpatikussá tette számomra.
Az egész film a Venom és a Vasember olcsó hibridjének érződik, enyhe Kémkölykök beütéssel, átlag Netflix / kifejezetten streaming-re készült minőségben, klisés mondanivalóval, (A szeretet és a család erőssé tesz, bla-bla-bla.) meg gonosszal, hisz Susan Sarandon 2 dimenziós, kapzsi üzletasszony alakítása egyszerre volt gyenge és erőltetett. Kismillió emlékezetesebbet láttunk már ebben a kategóriában. A hiperaktív, túlzottan optimista, meg folyton egymás nyakán lógó Reyes családtól pedig konkrétan a falra másztam. Aranyosnak szánták őket, de engem csak idegesítettek, miközben a film humora többnyire kimerült a fingós, péniszes, és egyéb brutálisan kínos viccekben. Mindemellett az első óra szinte dögunalom, és a dráma sem igazán működőképes benne. (spoiler WTF?! Aha, ez a valóságban is ilyen könnyen megy. Egyébként spoiler nem is hozták olyan közel a nézőhöz, hogy nagyon sajnálni tudjam, így pl. spoiler sokkal hatásosabb lehetett volna.)
A sztori kapcsán pár spoileres problémára is kitérnék:
– Azzal indítottak, hogy valami isten háta mögötti helyen, egy hatalmas gömbből vágják ki épp a szkarabeuszt, majd később Jenny azt mondja, hogy: spoiler
– Jaime kb. minden csatája alatt amolyan igazi Superman módjára kerülte a gyilkolást, erre az utolsó fél órában, mikor spoiler
– James Gunn korábban azt nyilatkozta, hogy ezt filmet is tekinthetjük már az új DC univerzum darabjának, de a jelek elég kétértelműek. Megemlítik benne spoiler. Ha a film sikerén múlik, hogy a része lesz-e, akkor szerintem bátran kijelenthetjük, hogy ezt bizony elbukta.
Azért egy 4 csillagos, átlagon aluli pontszámot csak kiérdemelt nálam a rengeteg problémája ellenére. Ezeket a következők miatt kapta:
– A jelmez képregényhűsége és minőségi kivitelezése továbbra is tagadhatatlan.
– Dicséret illeti a készítőket Kék Bogár képességeinek változatos és kreatív használatáért, melyek közül pár mozdulatot kifejezetten az Injustice 2-ből vettek át.
– Olvastam olyan kritikát, amiben a Stranger Things-hez hasonlították a filmet, azonban legfeljebb a zenéket tekintve akad köztük párhuzam, hisz mindkettőnél a synthwave dominált és a műfaj remekül illett ebbe a közegbe is.
– Örültem, hogy Ted Kord-ot szépen beépítették a történetbe és itt sem Jamie lett az „egyetlen” hős ilyen néven.
(Carapax sajnos egyszerre pozitív és negatív elem volt. Az ő szálában későn jött a nagy fordulat, és nagyon hirtelen varrták el, plusz valahogy komolytalannak éreztem ezt az spoiler miatti gonoszságot. Oké, hogy spoiler részleteire, de ezért már zéró együttérzés volt benne Jamie családja felé? Elég hihetetlen ez nekem, hisz az emlékekkel a személyiség még nem vész el, főleg nem ennyire.)
Ted kapcsán viszont talán jobb lett volna, ha a főcím alatt eldarált kis történetét fejtik ki jobban, mert még az is jóval érdekesebbnek tűnt annál, amit ebben a 2 órában kaptunk. Fanként nehéz szívvel mondom ezt, de a Kék Bogár lett az utóbbi évek leggyengébb DC adaptációja, ráadásul az idei év egyik legrosszabb alkotása díjra is esélyes nálam. Örülök, hogy moziban végül passzoltam, de ettől függetlenül sajnálom, hogy egy újabb elhanyagolt hős bemutatkozása bukott ilyen csúnyát, mivel ez csak abban a hitben erősíti tovább a stúdiót, hogy Batman-en kívül más már nem érdekli a nézőket.
ui.: Enyhítő körülmény, hogy pl. a CGI talán egy fokkal jobb volt benne, mint az ilyen szempontból sokat szidott Flash-ben.