Johnny English újratöltve (Johnny English 2.) (2011) 72% 145★

Kíváncsiságból ezt is megnéztem, volt pár vicces része, de egyszer ez is elment. :-)

Mindenképpen egy erős előrelépés az első rész után.
Jobban tetszett a történet és a poénok is szórakoztatóbbak voltak, ráadásul az újabb karakterek is érdekesebbek voltak pár ismerős színésszel.
Külön plusz persze, hogy Johnny a baromságai ellenére tényleg sokkal kompetensebb volt :D
Tucker nem volt vészes, de azért sajnos nem ért Bough közelébe.

A jó öreg második rész szindróma. Próbálták folytatni, a nagysikert, de sajnos csak többé-kevésbé jártak szerencsével. Nem mondom, hogy rossz, mert nem az. Lehet kacagni bőven, de az első részt nem közelíti meg.

Voltak benne jó részek, vicces részek, de negyed annyit se nevettem rajta, mint az első részen. Nem volt rossz, de nekem személy szerint az első jobban tetszett, ez azért már komolyabb volt.

(2011.szept.24)
Egyik hétvégén párommal nézegettük a filmkínálatot. Bár az első részét nem láttuk még (azért reméltem, hogy túlzottan nem függ össze), mégis erre esett a választásunk. Egyáltalán nem bánom, sőt: kár lett volna kihagyni, mert bár némely poén tényleg nagyon elcsépelt (pl. mikor a golflabda fejbe találja az egyik távoli járókelőt – számtalan filmben láttuk már ugyanezt, nem is értem, miért erőltetik újra meg újra… :/), a többi azért nagyon ott van. Szóval ha nem ismered még eddig Johnny Englisht, úgy is nyugodt szívvel leülhetsz megnézni ezt a második részt, mindent érteni fogsz. :)
Tagadhatatlan, hogy Rowan Atkinsonnak képtelenség kibújnia a „Mr. Bean”-skatulyából, valószínűleg mindenkinek ő fog először az eszébe jutni róla. :) Mindenesetre tetszik ez a kettősség, amellyel a gyagyás titkosügynököt alakítja, akiben van némi Bean és Bond is. =) Tesómnak is ajánlottam, ő nem túlzottan szereti Mr. Bean-t, így tartott kicsit tőle, de a végén elismerte, hogy tényleg jó.
Én nagyon jól szórakoztam, valószínűleg még meg fogom párszor nézni, ha kijön dvd-n is, és persze ezután jöhet az első rész bepótolása is. Tetszik, hogy míg a rosszfiúk mindent erővel akarnak megoldani, addig Johnny English ésszel próbálja – ami néha persze nem jól sül el (főleg, ha a szupertitkos kémtárgyak használatáról van szó)… :D
Színészi alakításokról nem tudok sokat mondani. A „Pegazus”-t (English főnökét) alakító színésznő ismerős volt, aztán most nézem, hogy ő nem más, mint Gillian Anderson, az X-Akták egyik főszereplője (csak ott még más volt a haja). :) A többiek viszont teljesen ismeretlenek voltak számomra – de persze ez is ékes példája, hogy nem muszáj ahhoz csupa ismert és elismert, Oscar-díjas színészeket alkalmazni, hogy egy egészen jó kis filmet összehozzanak.

Tipikus második rész. Az első nagyon magasra tette nálam a mércét, hiszen számtalan poén és vicces helyzet volt benne úgy hogy közben az akció rész sem maradt el. Ezt vártam a második résztől is. Itt sajnos kicsit a háttérbe szorult a vígjáték vonása a filmnek. Volt 1-2 vicces helyzet, például nálam az abszolút kedvenc a spoiler, de a legtöbbje mégis olyan volt, amit már láttunk az első részben, mindössze más köntösbe volt öltöztetve. Viszont most az akció része nagyobb hangsúlyt kapott, és az előző résztől eltérően, nem tudtuk meg már az első pár perc után konkrétan, hogy ki is a rosszfiú akit keresünk. Ez mondjuk nekem még tetszett is, még ha spoiler. Ami kicsit zavart az az új szereplőgárda. Konkrétan senki nem maradt meg az előző szereplők közül (értem én eltelt egy pár év), de azért Bough-t szívesen néztem volna újra English mellett. spoiler. Viszont Tuckert bírtam, szóval nincs ellene kivetnivalóm, de azért Bough-t hiányoltam. Összességében tehát nem rossz, de nem éri el az első rész színvonalát, legalábbis humorban. Viszont ha mondjuk valaki nem látta még az elsőt, akkor szerintem kellemes élményt tud nyújtani.

Az első rész után elég nagy várakozással fogtam neki ennek a filmnek, de egy kicsit(?) csalódás volt. Nem is annyira a szituációval vagy a történettel volt gond, és persze Rowan Atkinson és a többiek is hozták a formát, meg tudtak nevettetni. De sajnos elköveti azt a hibát, hogy nemcsak jóval nagyszabásúbbnak érezhető alkotás az elődjénél, de mindemellé egyszerűen túlságosan komolyan veszi magát. Mert oké, ez egy stílusparódia, itt annyira nem gond, ha klisés, kiszámítható, ha a poénok azért működnek, és igazából ez nagyrészt rendben is van, de mégis azt éreztem, hogy egy komoly kémfilmet nézek, vicces szereplőkkel, nem pedig egy valódi paródiát. És persze megfelelően látványos, vannak benne jó poénok, ami miatt összességében megérte megnézni, de ennél sokkal lazábbra, idétlenebbre kellett volna venni a figurát, mert a lendület, a lehetőség megvan benne, és nem csak a szélét kellett volna karcolni, hanem belevetődni a közepébe.

2011-ben Jól szórakoztam a filmen, Rowan hozta a formáját és imádtam, mint mindig. :) Ennek ellenére egyet kell értsek azokkal, akik szerint nem lett olyan jó, mint az első rész. Bár én erre számítottam, úgyhogy nagy meglepetés nem ért. Inkább az volt csalódás, hogy túl kevés jelenetet forgattak Londonban, pedig olyan jó volt nézegetni és találgatni, hogy ez most hol is van pontosan, vagy melyik utca, melyik park… :) Szóval akik szeretik Rowant, illetve az agyatlan vígjátékokat, azoknak érdemes megnézni. Akik viszont nem, inkább hagyják ki, ne tegyenek úgy, mint pár srác, akik akkor nézték meg moziban, amikor én… Irritáló volt, ahogy viselkedtek a vetítésen, ráadásul már eleve úgy mentek oda a mozipénztárhoz, hogy:

– Mire veszel jegyet?
– Johnny English.
– Az egy sz*r.

:-S Bocsánat, de ha valamiről így gondolkozom, akkor minek megyek el rá? Moziba járni sem kötelező, én sem teszem, évente csak jó esetben 1x vagy 2x, nagy ritkán, ha van valami, ami kivételesen érdekel is…

Ez a helikopteres jelenet nagyon fájt! xD

Egynek elment.