Szünidei idill: mama, papa és kisfiuk egy tóparti házban. Váratlanul egy golfruhás, fehér kesztyűs férfi jelenik meg az ajtóban. Eltereli a háziasszony figyelmét, amíg egy másik férfi is belép. A család egy pillanat alatt az erőszak áldozata lesz. Miért történik mindez? Annyi biztos, hogy a néző… [tovább]
Furcsa játék (1997) 46★
Képek 5
Szereposztás
Susanne Lothar | Anna |
---|---|
Ulrich Mühe | Georg |
Arno Frisch | Paul |
Frank Giering | Peter |
Gyártó
Filmfonds Wien
Wega Film
Österreichischer Rundfunk
Streaming
HBO Max
Kedvencelte 9
Várólistára tette 84
Kiemelt értékelések
Nincs film, ami engem ennél jobban megviselt volna (de mintha a sorban következők is Haneke kezét dicsérnék). Borzasztó, szörnyeteg mestermű, csak azért nem veszem fel a kedvencek listájára, mert képtelen volnék újra megnézni. Senkit nem ítélek el, ha menet közben kikapcsolja, én csak a vacsorámat tettem le, utána hetekig álmodtam a filmmel.
Egyelőre nem tudtam magam rávenni, hogy Haneke saját, amerikai újrarendezését is megnézzem, bár érdekelne, hogy ha – az olvasottak alapján – a történeten nem változtatott, akkor mi lehetett a remake indoka.
Nemhiába kultfilm, de nem egy kéjhömpöly végignézni. De nem tudod nem végignézni. Lecsupaszított, kegyetlen valóság, amit itt látunk, úgyhogy ha egy délutáni popcornmajszolós thrillerre vágysz, ne ezt válaszd.
Az én lelkemet kifacsarta, rémálmaim voltak tőle. Ez durvább, mint bármilyen slasher-horror.
A kép, ami a plakáton is látható, az a pillanat, amikor először törik át a szereplők a filmvásznat, és vonják be a nézőt is az események cinkosaként. Ahogyan Arno Frisch kinéz a néző szemébe és kacsint, egyszerűen mesteri, zseniális pillanat a maga egyszerűségében. A hideg is kiráz már attól is, ahogy visszagondolok rá.
Megnéztem a remake-et is, szerintem az osztrák verzió jobb, én ezt ajánlom.
Meglehetősen nyomasztó, fokozatosan felőrlő lelki tortúra, mely a tehetetlen dühöt váltotta ki belőlem leginkább. Egy bizonyos pontján bedob Haneke egy zseniális húzást, ami ugyanakkor bosszantott is rendesen. Ezzel együtt is kiváló home invasion film.
Két ilyen kellemetlen, jóformán mindenható antagonistát nem is tudtam volna elképzelni. Nagyon dühítőek voltak és azok az önreflexív kikacsintások, még pofátlanul is hatottak. Nagyon nyomasztó volt és nagyon feszült és nagyon fájdalmas is egyben.
Azzal, hogy ezt a srácok kvázi játéknak fogták fel, csak még kontrasztosabb és kegyetlenebb lett az egész film. Nem mostanában fogom újra elővenni.
Haneke valami elképesztően elborult volt ebben a filmjében. :D
Oh, aberrált, gazdag úrfiak, ha játszanak… :") Egyébként ritka kivétel, hogy a remake az jobb.
Elegem van az agyonhype-olt filmekből. Hol volt itt a hű, meg a ha… meg a csak erős idegzetűeknek. Aha… pókerarccal néztem végig, most akkor túl erős az idegzetem? Szerintem pont ez az, hogy az ilyen filmek a gyenge idegzetűeknek való, mert azok legalább borzonganak meg visítoznak. Míg egy erős idegzetű csak hümmög, hogy jó, és akkor mi van?
A színészi játék első osztályú volt, éppen ezért nem értem, mire volt jó megcsinálni az amerikai remake-et, ami egy az egyben ugyanez volt csak más stábbal.
Népszerű idézetek
Paul: Elég volt? Úgy gondolja, elég volt? Te mit gondolsz, Anna? Neked is elég volt? Vagy te szeretnél még játszani?
Georg: Ne ellenkezz. Hagyd, hogy azt csinálják, amit akarnak. Akkor hamarabb vége lesz.
Paul: Fúj, ez milyen gyáva hozzáállás. Még nem értük el a kívánt filmhosszúságot. (A kamerába néz) Vagy talán elég ennyi? Mindannyian egy igazi befejezésre vágynak, elfogadható végkimenetellel, nemde?