Ferrari (2023) 68% 78★

Többet vártam. A színészek közül Penelope Cruz tetszett igazán. Drivernek ez nem volt egy jó szerep, szerintem.
Olvasgattam, Enzo nem volt ilyen karótnyelt, de nem is ez a lényeg, nem volt jó alakítás.

Hiányérzetem van. Kicsit se eleje, se vége, de asszem nem vagyok ezzel egyedül, mert a film végén mindenki csak pislogott a moziban, hogy: Ezzel lett vége?
Én a magam részéről arra számítottam, hogy ez egy teljes életrajzi film lesz, ahol megismerjük, hogy Enzo Ferrári hogy hozta létre az autógyárát, majd a végén kapunk egy általános képet, hogy hol tart most a Ferrári a nagyvilágban. Hát nem. Gyakorlatilag a film Enzo életének egy szakaszát mutatja be, abból is inkább a magánéletére helyezi a hangsúlyt, illetve egy kisebb szeletet kapunk az autóvesenyzésből, és kb ennyi. Minden más csak említés szintjén, érintőlegesen jelenik meg. Ennek ellenére a film jó, sőt a 2,5 óra játékidő úgy múlt el, mintha 1,5 óra lett volna. Lekötött, és egy percig sem unatkoztam rajta, viszont nem teljesen értem, hogy mit is akart elmondani erről az emberről, illetve miért pont ezt. Mindegy.
A színészek megtették, amit meg kellett. Adam Driver mégha először nekem furcsa választás is volt, gyakorlatilag teljesen hitelesnek bizonyult, Penelopé Cruz pedig élete alakítását nyújtotta. Kicsit sajnálom, hogy szinte csak a spoiler mutatta be a film vele kapcsolatosan, jó lett volna egy kicsit spoiler, elvégre gondolom voltak azok is.
A film itt-ott nagyon látványos és megdöbbentő, ez mindenképp az előnyére válik, néhol pedig lassú és művészi, ami szintén maradandó képeket hagy az emberben.

Ős Ferrari rajongóként nyilván érdekelt ez a film, főleg a régóta távol maradt Michael Mann vezényletével. Arányaiban vannak kilengések, a mérleg nyelve inkább Enzo komplikált magánélete felé billen, mintsem a nagy volumenű Mille Miglia versenyre, szervezésére, felkészülésére, de nem számottevően. Azonosulni nem könnyű a karakterekkel (pláne Enzo-val), némi motiváltsági, részletezési hiányt éreztem velük kapcsán, ám az egyes kisebb-nagyobb kifakadásokkal, dilemmákkal mégse hagyták elkalandozni a figyelmemet. Dinamikusak, brutál ütős hangzásúak az autós szekciók, élmény volt látni és hallgatni ezeket a retro csodákat, az ominózus nagy futam a feszült intenzitása mellett egy ponton még meg is tudott döbbenteni.
Adam Driver átlényegülése pazar, Penelopé Cruz még talán nála is jobb, de a többi neves mellékszereplőkre sem tudnék rosszat mondani, hozták az elvártat. Magyar szinkronban a kommentátornál még Szujót is jó volt viszont hallani.
Lehetett volna akár kicsit tartalmasabb, azért örülök, hogy valamennyire eltér a szokványos biopic-ektől (nem lett csontszáraz), és Mann papa tisztességgel vissza tudott térni. Részemről jöhet a Heat 2!

Vegyes érzéseim vannak: összességében nem volt rossz. A versenyeket korrektül visszaadták (habár a baleseteknél a CGI elég bénára sikeredett), én azokat a részeket élveztem a legjobban. Adam Driver az egyik kedvenc színészem, és ezúttal is nagyon jól játszott, függetlenül attól, hogy én a film végén sem láttam benne Enzo Ferrarit.
Alapvetően tehát korrekt mű, nekem mégis hiányzott valami: többek közt, egy kerek történet is. Nagyon az volt az érzésem, mintha egy nagy egészből vágtak volna ki egy szeletet (ami tulajdonképpen igaz is, tekintve, hogy a Commendatore elélt vagy 90 évig, ez a film pedig maximum néhány hónapot ölel fel), de jó lett volna, ha szépen felvezetik, és jól lezárják. A befejezés konkrétan annyira váratlanul és random jött, hogy kapásból arra gondoltam: akkor ez most ennyi volt?
Másfelől, én olvastam Brock Yates könyvét, Ferrari önéletrajzi kötetét még nem (majd nemsokára), de így is ki merem jelenteni, hogy inkább az utóbbiból dolgoztak: mondjuk ki kereken, az ágaskodó paripa szülőatyjáról elég keveset árulna el az, ha csak annyit írnék róla, nem volt egy egyszerű természetű ember. A legkorrektebb megfogalmazás az, hogy egy „tipikus üzletember” volt, akit az eredmény izgatott, az emberek már kevésbé. Yates konkrétan leírta róla, hogy, ha megteheti, akkor robotokat ültetett volna az autóiba: azok nem pofáznak vissza, nem elégedetlenkednek, nem kérnek nagyobb fizetést (sőt, egyáltalán nem kell nekik fizetni). Furcsán – ha nem egyenesen bizarrul – hangozhat, de nekem kifejezetten tetszett az a rész, amikor még viszonylag a film elején de Portago burkoltan jelzi a tesztpályánál, hogy autóversenyzői pozíciót szeretne vállalni.
Ferrari: Momentán van elég pilótánk!
*lö baleset, pilóta meghal*
Ferrari: …. Hétfőn beszélünk!
Esküszöm, egy percre azt hittem, azt feleli majd: Na, most már van szabad hely! És azért jött be, mert igen, ilyen volt Ferrari: nem lelkizett, és igazából, pont nem érdekelte, ki vezeti az autóit. Ahogy az a Hajsza a győzelemért (2013)-ben is elhangzott:
– You are family and friend to the Commendatore as long as you win. The minute you don't, ciao-ciao.
Mindent összevetve: nem beszélek le róla senkit, de nem is ajánlom. A sportág szerelmesei úgyis meg fogják nézni, és, ha tippelnem kell, olyan nagy csalódást talán nem fog okozni. Mégsem tudok nem arra gondolni, hogy ismét a trailer volt az, ami katarzist nyújtott, míg a teljes film nem.

Penelope szenzáciosat alakított Adam Driver szintúgy, de számomra 1x nézős kategória.

Igazából egy korrekt film, rossznak nem mondanám, de az is igaz hogy nyújthatott volna többet. Nagyon felszínesnek éreztem mindkét oldalát. A személyes rész nem volt elég érzelmes, jól szemléltetett. A szakmai részek pedig többet kívántak volna. A vége nagyon jó, a versenyek, a pilóták, az autók. De jobban is kifejthették volna a céget, a felkészülést, stb. A személyes részek is csak a vége felé talának be. Enzo és Laura vitája erős jelenet, nem bántam volna ha többet is látunk a múltjukból. Adam Driver és Penélope Cruz korrektür játszott, de például Driver-től is láttam már jobbat.
Ez tipikusan az a film ahol nem bántam volna ha hosszabb, csak lett volna tartalmasabb.

Nagy rendező, nagy színeszek, nagy márkanèv: nagy elvárás. Az eredmény egy középerős életrajzi dràma, nagyon kevés autóverseny, harmatgyenge CGI és szinkron. Sajnos a mozi közönsége csak rontott a helyzeten.

Nekem a kevésbé akciódús film ellenére is azt kell mondjam hogy jó, tetszett és lekötött végig.
Érdekelt is a történet.
Családi és emberi dráma a film egy szempontból. Másrészt persze egy ikonikus vállalat, Olaszország ékkövéről van szó, ahogy a filmben is elhangzik.
Lehet lesz aki mást várt majd, többet arról hogy fejlődött a Ferrari évről évre.
Technikai dolgokról többet.
De itt inkább az emberek kaptak hangsúlyt, sorsok, életek.
Annyira szerintem simán jó.
Annak ellenére hogy talán lehet mást vártunk, ennek ellenére jó lett ez.