Krisztus előtt ötvenben Galliát áthatolhatatlan erdőségek uralták, melyekben fenséges csend honolt. Julius Cézárnak, kemény harcok árán ugyan, de sikerült meghódítania Galliát, hogy rányomja a római civilizáció diadalmas bélyegét. Ám egyetlen kis falucska még mindig bevehetetlenül tartja magát.… [tovább]
Asterix tizenkét próbája (Asterix 3.) (1976) 48★
78' · francia, belga · animációs, kaland, vígjáték 6
Szereposztás
Kedvencelte 17
Várólistára tette 15
Kiemelt értékelések
Hatalmas film, a mai napig simán lehet élvezni, az idő semmit sem fogott ezen a klasszikuson. A humora, a története mind élvezetes még felnőttként is. Gyerekkorom óta imádom! XD
Magas Snitt százalék és IMDB pontszám ide vagy oda, én ezt az epizódot most is csak bele-belepörgetve tudtam végignézni. Régen sem volt ez máshogy, és hajlottam arra, hogy vélhetően annak köszönhető ez az anomália, hogy gyerekkoromban nem láttam ezt a részt – de a múltkorában megnézett Az istenek otthona rácáfolt erre a teóriára. Ellenben elég sok érvet fel tudok hozni a Tizenkét próba ellen…
Kezdeném ott, hogy ez a film csúnya! A grafika fakó, a megvalósítás valahogy elkent, hiányoznak a finom részletek, nyoma sincs benne az Asterix és Kleopátra finom egzotikus részleteinek, vagy az Asterix, a gall nagyon egyben lévő, egy az egyben a képregényekből átemelt vizuális világának. Az egész olyan átlagos, lélektelen, rendezetlen.
Szereplők tekintetében a különböző ellenfelek majdhogynem hangulatidegenek az Asterix-univerzumban: gondolok itt egyből a csábító amazonokra, vagy a német harcművészre – utóbbi egyébként egy az egyben egy nagy WTF, hiszen a német sztenderd mindig is a gót volt a szériában, ez az egész harcművészeti dolog, meg Obelix eltángálása, majd a kisfickó karjaira és lábaira kötött csomók… hát szóval szürreális az egész. Ugyancsak kiemelném a minden életkedvet nélkülöző másik kisfickót, aki végigviszi hőseinket a tizenkét próbatételen: ő talán az egész széria legidegesítőbb alakja.
A szinkron érzésem szerint nem az igazi, Szombathy Gyula sem menti meg. Nincsenek igazán nagy, idézhető elszólások, és a korai rajzfilmek örök gyermekbetegségeként sem Hangjanix, sem Hasarengazfix nevét nem magyarították. Egyébként a sztori jellege miatt ez majdnem mindegy is, hiszen Panoramix és Ideafix is kiesik a pikszisből.
A film egyébként hosszabb a kellemesnél, sok benne az üresjárat, egyedül csak a zenei betétek sikerültek jól, de ilyen téren mindig erősek voltak az Asterix-rajzfilmek.
Aligha véletlen, hogy nem képregényes sztoriból készült a forgatókönyv. A számok ellenére szerintem a legkevésbé sikerült Asterix-film.
A korai Asterix-ek egyike, ami nem gátolja abban ezt a mesét, hogy zseniális legyen. Végig lehet rajta kuncogni, néhol nevetni. Örök darab.
A kedvenc Asterix rajzfilmem :D. Nagyon sokszor megnéztem már és vannak olyan részei, amelyeket felnőtt fejjel még jobban tudok értékelni (gondolok itt a „hivatal” jelenetre :DDD).
Gyerekkori kedvenc ez is, számtalan megtekintéssel. Nemrég megszereztem a régi VHS-t pótolandó és újra megnéztem: felnőttként is élvezetes, és én imádom a humorát a mai napig is.
Eléggé elvetemült rész, mégnevetni is tudtam rajta.
A tizenkét próba eléggé ötletes volt, bár a vége felé kicsit összecsapottnak éreztem őket. Picivel hosszabb a kelleténél, és ezt az időt jobban is kihasználhatták volna.
A rajzolás néhány helyen eléggé mosottas, nem olyan szép mint az előző két részben.
Ami még plusz, Cézár többet szerepelt.
Folytatása
![]() | Összehasonlítás |