A visszatérők (2014–2020) 86% 350★

Kezdeném azzal, hogy a kedvenc sorozatom. Annak ellenére is, hogy néha fejjel mennék a falnak, amikor elrontanak valamit, bár ez legtöbbször ebben az évadban fordult elő. Hosszú volt az út a végleges megoldáshoz, és még azon is tudtak csavarni egyet. :D
Jaha-n kívül jelen pillanatban nincs nagyon olyan szereplő, akit utálok. Persze ott van még Clarke is, de őt az elején még bírtam, és az utolsó részben is végre jó döntést hozott.
Rajtuk kívül nagyjából mindenkit bírok. Octaviat és Bellamyt pedig imádom. :D
spoiler
Rengeteg lehetőséget látok még ebben a sorozatban és remélem, hogy nem a következő lesz az utolsó évad.

May we meet again. ❤

El sem tudom mondani mennyire imádtam ezt a sorozatot és így az utolsó évad megnézése után hatalmas űrt érzek. Emlékszem tavaly kezdtem el nézni és annyira ráfüggtem, hogy talán 1-1,5 hónap alatt ledaráltam 5 évadot, aztán kijött a 6.évad, most pedig ledaráltam a 7.-et, egyben az utolsót.
Eszméletlenül pörgős és izgalmas, tele érdekes és erős karakterrel, akiket néha utálunk, néha pedig imádunk. Ha ki kellene emelnem egy karaktert, akkor talán Raven lenne az, akit elejétől a végéig imádtam, nem sokkal lemaradva tőle Octavia. Hihetetlenül erős női karakterek, bár egyébként is csak ilyenek vannak a sorozatban.
Engem lenyűgözött az évadokon keresztül építgetett disztópikus világ, a látvány gyönyörűen meg volt tervezve egyes helyszíneknél és nagyon ötletesek voltak a sci-fi elemek is.
Bár a 6-7. évad nekem gyengébb volt a cselekmény és néhány döntés miatt, de ugyanúgy élveztem és végigizgultam azokat is (meg persze fel is bosszantottak).
spoiler
A sorozat befejezésével kapcsolatban, csak annyit, hogy nem volt rossz, de jobbat vártam. Néhány dolog még mindig értelmetlen és maradtak bennem kérdések. spoiler
Octavia & Raven for president!! spoiler
Még így is az egyik legfantasztikusabb sorozat, amit valaha láttam és szerintem évek múlva biztos újra fogom nézni. :)
May we meet again. ♥

Egyszerűen imádom. Hihetetlen dramaturgia és világépítés van mögötte, Bellamy, Clark, Raven és Octavia a kedvenc szereplőim, és remélem, jó sok évadot terveznek.

Mikor először említették meg ezt a sorozatot, azt mondták, hogy körlülbelül ugyanolyan, mint a The Walking Dead, ezért kíváncsian kezdtem neki az első résznek.
Úgy gondolom, hogy mindkét sorozatnak csak egy közös tényezője van, a túlélés. Míg a TWD egy apokaliptikus világban játszódik, ahol zombi kontra ember harc van, a The 100 egy apokalipszis utórengéseit mutatja be (legalább is kezdetben), ahol a természet a legnagyobb ellenség és persze saját maguk. Kifejezetten érdekesnek találom benne, hogy olykor nehéz témákat boncolgat, és majdnem minden rész végén felmerül a kérdés, hogy az ember jót tesze-e azzal a Földnek, hogy rajta él.
A történet kezdete rettentesen izgalmas, én viszont úgy látom, hogy az évadok haladásával egyre inkább megy le az a színvonal, amit az elsőben sikerült megütniük. Persze, még így is jó, érdekes, valamint fordulatokkal teliek a részek, viszont már körülbelül a harmadik évadnál elfordultak az alap koncepciótól, és gyakorlatilag megreformálták az egész sorozatot. Arról meg már persze vitatkozni lehet, hogy ez most jó vagy éppen rossz.
A szereplők mind fiatalok, de szerintem akad köztük egy-két kiemelkedő tehetség, mint például Lindsey Morgan. Remélem, hogy a sorozat befutásával sikerül tökéletesre fejlesztenie a színészkedését.

http://sam-s-blog.blogspot.hu/2015/09/sorozatajanlo-100.html

24 óra leforgása alatt ledaráltam az 1. évadot.
Nem hiszem, hogy ennél többet kellene mondanom.
Egy nap alatt új kedvencet avattam. Ez nálam biztosan rekord. Meg enyhén megszállottság is.
ESZ-MÉ-LET-LEN ez a sorozat!!
Alig várom, hogy kb. egy hét múlva folytathassam a 2. évaddal.
–
2. évad:
Miután megnéztem az első évadot, tudtam, hogy a 2. évadban valamilyen sci-fivel kapcsolatos dolog fog történni, de erre nem számítottam.
Hogy lehet megírni/megrendezni/eljátszani egy sorozatot ilyen zseniálisan? Még sosem láttam ilyet, pedig van jó néhány sorozat, amit imádok.
Az összes kapcsolat és esemény úgy alakul, amire sosem számítottam volna. Alapból a disztópia, a sci-fi és a fantasy a legnagyobb kedvenceim, de ez a sorozat minden képzeletemet felülmúlt. Annyira összetett és kidolgozott! Fogalmam sincs, hogy mit tartogatnak az elkövetkező részek, évadok(?), de biztosan lenyűgöző lesz.
–
Az 5. évadot már elég nehéz volt elviselni. Mindig ugyanaz a séma volt. De ez az évadzáró nagyon-nagyon kellett a sorozatnak. Az üzenet, amit közvetít az emberiség felé… eszméletlen. A legszenvedősebb évad, de azt hiszem, kellett, hogy a 6. évadnak ilyen felvezetése legyen. Kíváncsi leszek rá.

1. évad: Érdekes alapkoncepció, nulla kivitelezés, elég ramaty kezdettel. A végefelé már meg lehetett kedvelni a szereplőket, de igazából látszott, hogy a CW tévé romantikus sokszög sablonját akarták követni, de minden jobb lett, mikor a készítők abszolút szabad kezet kaptak. Az elején elég unalmas az egy probléma a túlélésben/egy rész felépítés. 6★

2. évad: Abszolút imádtam! Erős női karakterek, igazán izgalmas történet, ami felveti azokat a kérdéseket, hogy ugyan mi mindent megtennénk a túlélésért, akár a többi ember kárára is. Az egyik kedvenc könyvemet idézte fel – a benti Mt. Weather és a kinti világ párhuzamával, szóval még több bónuszpont jár neki. 9★
Kedvenc részek: 2x01 – The 48, 2x04 – Many Happy Returns, 2x06 – Fog of War, 2x07 – Long Into an Abyss, 2x09 – Remember Me, 2x10 – Survival of the Fittest, 2x12 – Rubicon, 2x15 – Blood Must Have Blood, Part One, 2x16 – Blood Must Have Blood, Part Two

3. évad: Leginkább a Grounder politikai manőverezések, a lelki traumák feldolgozása van a középpontban. Néha kicsit laposabb volt, de imádtam a mitológiát. 9★
Kedvenc részek: 3x07 – Thirteen, 3x15 – Perverse Instantiation – Part One

4. évad: 9★
Kedvenc részek: 4x03 – The Four Horsemen, 4x10 – Die All, Die Merrily, 4x13 – Praimfaya

5. évad: Sok kritikát hallottam a karakterizálásra erről az évadról, de őszintén 6 évvel később és olyan túlélési körülmények között, ahogy a karakterek voltak, szerintem reális volt. Kicsit elveszett mindenki, különösen szerettem, hogy mennyire boncolgatja, vajon az emberek természete tényleg háborút szül-e, még ha épp a kihalás szélén is állnak. Az évadból mondjuk én hiányoltam Clarke-ot, mint aktív résztvevőt, de attól függetlenül jó volt. 9★
Kedvenc részek: 5x04 – Pandora's Box, 5x08 – How We Get to Peace, 5x13 – Damocles (2)

6. évad: Kifejezetten tetszett az új helyszín, de még mindig úgy érzem, hogy az új karaktereknek lehetne mégis több filler része. Annyira elidőznék a drámáikon. Mindig sajnálom, ha Clarke kevés jelenetet kap. :P 9★
Kedvenc részek: 6x07 – Nevermind

7. évad: Hát vége. Történetileg ez az évad marha kihasználatlan, annyira érdekes sci-fi dolgok lehettek volna, de csak be vannak lógatva, a karakterívek valamennyire rendben vannak, főleg az évadzáróra szépen bezáródik a 4 főbb szereplő története, de azért sok volt a filler és a rosszul ütemezett flashback. 7★
Kedvenc részek: 7x11 Etherea

Több mint két évad után kijelenthetem, hogy az egyik legjobb sorozat amit eddig láttam. Egyike azon sorozatoknak amik az idő múlásával nem lesznek rosszabbak, hanem egyre inkább fejlődik.
Nagyon jók a karakterek és a történetvezetés is. A kedvencem Octavia és Lincoln de persze Bellamy is kedvenc.
Sok lehetőség van ebben a sorozatban és remélem nem fogják elszúrni.

Nos, ennek is vége. Háromszor futottam neki, mert az első két alkalommal az első néhány rész nem kötötte le eléggé a figyelmem, pedig tudtam, hogy szeretni fogom. De third time's a charm.
A történet úgy kezdődik, hogy egy csapat ember, akik az űrbe menekültek, miután a Föld egy nukleáris katasztrófa után lakhatatlanná vált, úgy dönt, hogy 97 év után leellenőrzik, ha lakható-e már egykori bolygójuk, és leküld a Földre 100 tini delikvenst. Innen tovább konkrét cselekményszál tulajdonképpen nem is lesz, mert mindegyik évad külön harcokról szól más embercsoportokkal, a technológiával, egymással és saját magukkal, hogy a végén egy közös legyen mindegyikben: a túlélés.
Az első 5 évad számomra a hibáival együtt is 10 csillagos lett volna. Aztán a sorozat elindult azon az úton, ami miatt például A Grace klinikát én abbahagytam, a Vámpírnaplókat pedig sokáig kerülgettem – elkezdték kiírni az OG szereplőket. Kulcsfontosságú karakterek búcsúztak még az utolsó 100 méteren is, és ezért nem bánom, hogy csak 7 évados lett a sztori.
Mivel a történet végülis a túlélésért folyó végtelen harcról szól, erről nincs is mit mondani tovább, úgyhogy térjünk át a karakterekre. Lehet, hogy ez egy unpopular opinion lesz, és elnézést kérek azoktól, akik kedvelték, de Clarke számomra egy ritka irritáló személy. Egyszerűen nem látom jó vezéregyéniségnek. Hiába tudom, hogy mindig a jó szándék vezérelte, s a szíve a helyén volt, mégis mindig olyan döntéseket hozott egyedül, amik mindenki másra kihatottak, s sokszor az ő döntései jelentették több mindenkinek a vesztét. Sokszor rettenetes volt a kommunikáció a főszereplők között. Bellamy szuper fejlődésen ment keresztül csak azért, hogy az utolsó évadban visszaessen, majd spoiler. Octavia lett az egyik kedvenc szereplőm, akinek bár volt az ominózus Blodreina időszaka, sikerült mindig kitartania azok mellett, akiket szeret, de főként önmaga mellett. Raven a másik kedvenc karakterem, ő egyszerűen többet érdemelt, mint amit kapott a sorozat alatt. Indra is egy szuper jelképe annak, hogy bármi történjék, mindig tarts ki az embereid mellett, spoiler. A legjobb karakterfejlődése mégis csak Murphynek volt. Senkit se tántorítson el a goromba *dióta, akit megismer az elején, mert sok mindent rejteget a karaktere. Emorit is nagyon kedveltem.
Összességében nem lett kedvenc, és nem is nehéz számomra elbúcsúzni tőle, mert nem a megjelenésétől nézem, hanem csak így a végére csöppentem én is bele a világba. Az utolsó két évad szerintem rontott a sorozaton, főleg ez a legutóbbi, mert tele volt potenciállal, mégis úgy éreztem, mintha csak siettek volna lezárni a történetet. A vége érdekes volt. Egyáltalán nem tudtam elképzelni, hogyan fog befejeződni ez az egész történet, de szépen megoldották.
Azért mégis megadom a 8 csillagot rá. Ajánlom azoknak, akik szeretik a disztópiát, és szeretnek sorozatokat darálni (nem szó szerint :D), mert ez a sorozat képes hosszabb ideig lebilincselni az ember figyelmét.

May we meet again.

Hát ez is véget ért. Most csak nagy vonalakban fogom értékelni a sorozatot itt. Az első két évad nekem kuka, tini drámázás, ami abszolút hidegen hagy. A karakterek számomra unszimpatikusak, kifejezetten Octavia, Clarke ekkor még. A harmadik-negyedik évad nagyon adja, szinte minden epizód úgy ért véget, hogy tátva maradt a szám, és alig vártam a következőt. Az ötödik-hatodik évadok voltak mégis a kedvenceim, bár a prime szál számomra valahol idegesítő volt. Örültem neki, hogy viszonylag hamar elvágták ezt a szálat, és annyira nem húzták, vitték tovább az utolsó évadba már. Na és akkor az utolsó évad. Nagyon ambivalens érzéseim vannak a hetedik évaddal kapcsolatban. Folyamatosan váltakozott nálam a „hű, ez de izgi” és a „ez mi a rossebb?!” érzések. Kissé olyan, mintha az egészet csak gyorsan összecsapták volna, a karakterek olyan semmilyenek voltak, van, aki alig szerepelt egész végig, a történet is össze-vissza haladt, érdekes történetszálakat indítottak el, aztán random elvágták őket, a végkifejlet meg … Megmosolyogtam, de nekem csalódás volt. Keserű szájízt hagyott maga után.