A rózsa neve (1986) 79% 163★

Eco könyvét a legjobb barátom és sok szempontból (használva a molyos terminust) ízlésőröm kezéből vettem ki. Aztán csak a legkényszerűbb esetekben tettem le a következő napokban. Azt sejtem, hogy a felét sem értettem meg mindannak, amit talán az én jóbarátom megértett a műből. Nem sokkal később láttam először a filmet, és végtelenül hálás voltam Jean-Jacques Annaud-nak, hogy meg merte ezt a könyvet filmesíteni, hiszen ahhoz még a halandók által megérthetőből is el kellett engednie valamennyit. De cserébe megépítette Borges bábeli könyvtárát, láthattunk hitvitát meg az apátság belső működését. A kort is sikerült megragadni, pl. az olyan jelenetekben, mint amikor tolják fel a pápai küldöttség szekerét a dombon.
Ami a lényeg most, hogy ugyanazt éreztem most is, mint régen és mint mindig: ez a film egyszerűen jó. Izgalmas, tanulságos, érdekes. A szereplők tökéletesek, a párbeszédek nem erőltetettek, a narráció nem burjánzik túl (utóbbiak azért fontosak, mert egy regény könnyedén meg tudja enni a filmet). Minden pillanatát élveztem.
És persze újat is mindig tud adni. Azt hiszem, most gondolkodtam el először azon, hogy az igazság tényleg megér-e minden áldozatot.

Nem sok olyan filmet nézettek meg velünk középiskolában, ami igazán hatással volt rám, de ez azok közül való – csak azt sajnáltam, hogy részletekben tudtuk csak megnézni. Nem csak a történet volt nagyon jól összerakva, nem csak izgalmas volt és gondolkoztató, de Sean Connery játéka is egyszerűen (és nem meglepő módon) elképesztő jó!
Ennek a filmnek köszönhetően kezdtem Umberto Ecot olvasni, és ennek filmnek köszönhetően lett A rózsa neve az egyik kedvenc könyvem, úgyhogy köszönöm a gimnáziumi magyar tanárnőmnek! :)

Ez a film nem kopik! Éppen kezdődött a tvben. Csak bele akartam pillantani, aztán azt vettem észre, hogy a stáblistát nézem.

A film, ami után elolvastam a könyvet, amit utána a mesterműként tartottam számon. Most is úgy gondolom, hogy remek, akárcsak a film. Alapfilm! ;)

Jól felépített, intelligens krimi, amiben a nyomozás mellett komoly erkölcsi és hitbéli kérdéseket is feszegetnek. Az apátság rideg atmoszférája remekül megadja az alapborzongást, a holttestek megtalálása és vizsgálata azonban gyomorforgatóan naturalisztikusra sikerült. A kutatás egyre lebilincselőbbé válik, a papok egytől egyig gyanúsak, a végkifejlet, az elkövető kiléte viszont nem egészen lett tiszta nekem. Idővel talán a regénnyel is megpróbálkozom majd.

https://suntuske.wordpress.com/2018/03/02/januari-mozi-2018/

Valamiért jobbra emlékeztem, sajnos nagyot csalódtam. Unalmas volt, alig kötött le, 3 órámba telt végignézni a filmet. A rejtélyessége tetszett, viszont nem láttam túl sok értelmet a történések között. Jobb lett volna többet megtudni Vilmos múltjából, legfőképpen az inkvizítorral való vitája érdekelt volna.
Ezt a nemsok mégis sok történést összefoglalhatták volna 1-1,5 órában, szerintem ez a 2 óra sok volt rá.

Kiskoromban nem tudom miért nem néztem meg, pedig a címéről tudom, hogy adták valamelyik csatornán. Amúgy miért ez a film címe? Lehet nem figyeltem eléggé, de nem tudok rájönni… @_@"
Szóval gyerekként lehet tetszett volna. A hely ahol nyomoztak, az épület, a labirintus cucc, a nyomozópáros…
Most viszont… :s Játék mellé kapcsoltam be, de nem is tudott jobban lekötni, maradt háttérzaj…

Umberto Eco emléknézés során láttam. Nyilván a könyv fényévekkel jobb, izgalmasabb és tartalmasabb, de azért nagyjából visszaadta a hangulatot, egy kis középkori atmoszférát. Na meg SonKa zseniál, as always. De inkább a könyv.

Ezt mar azota tervezem megnezni, hogy az irodalom tanarunk meselt rola – ropke 20 eve. Vegre eljutottam idaig, es nem bantam meg. Nagyon jo hangulata van a filmnek, es izgalmas is.

Nagy kedvenc. Sokszor láttam már. És azt hiszem, még sokszor meg fogom nézni. Egyszer elkezdtem a könyvet, de pár oldal után feladtam – azért nem örökre, később még megpróbálom elolvasni majd.
Szóval a film: kiváló színészek kapták meg a szerepeket – és jól is alakítják. A helyszín abszolút passzol a középkori nyomasztó környezethez.