A jogász (2013) 60% 128★

Ebből nem fogok jól kijönni. A) magamat kell hülyeként elfogadni, mert nem kaptam el a fonalat B) azokat hülyézem le, akik elkapni vélték a szerintem nem is létező fonalat.
Konfilktusmentesebb lenne az A), de nekem kényelmesebb magam helyett mások ellen fordulni, szóval jöjjön a B)!
Először is, nincs az a jó könyv, kiváló szerző, ami garantálná egy átdolgozás sikerességét. Úgyhogy McCarthyt már fel is oldoztam. Ridley Scott meg amúgy sem az én rendezőm…
Egészében azt kellene látni, hogy nincs remény. Már akkor sem volt, amikor meg sem lebbentek a felhőcskék a kedély láthatárán. Ficánkolnak a halacskák, de mindig van egy nagyobb hal, aki akár a semmiből, akár a valamiből bukkan fel, és nem nagyon foglalkozik a kisebb halak lelki életével. Ragadozik. Azaz teszi a dolgát.
Az ezzel kapcsolatos eszmefuttatások elhangoztak volt. Tudomásul is vétettek.
Vagyis érdektelen, hogy a snájdig/piperkőc prédaállat mit gondol, mit szándékszik. Még az elővigyázatossága is kevéske. Csak az számít, hogy a ragadozó területére tévedt. Így aztán nem is érdekes a nagy terv mibenléte, sem a banánhéj szövettani felépítése. Helyette ott van a mérhetetlen kiszolgáltatottság, amit a modern ember a maga tervezgetős, hosszútávoskodó szédületében meghaladott, középkori képzetnek tekint. Közben meg nem. Mi magyarok tudjuk jól, hogy egyszercsak jön „Pipacs bácsi az ő rengeteg eszével”.
Az egész tehát olyan, mintha tisztességgel el lenne mondva. Meg lenne mutatva. Legyen szó történésről, vagy bölcsességről. De talán éppen ez a tisztesség a baj. Tudom, hogy magas az ingerküszöböm, de azt alig-alig borzolták meg. Nem gyakrabban kellene. Csak markánsabban. Akkor viszont úgy igazán oda.
Kiegyeznék akkor most itt a végén döntetlenben. Az egész világgal. Én sem vagyok hülye, ti sem vagytok azok. Csak engem ennyivel nem lehet meghatni. Másokat meg igen.
De azért látom, titeket is csak meglegyintett a meghatottság. A hiányérzet a közös.

Hűha !
Ez igen! Nemcsak parádés szereposztás és karakterek,hanem iszonyat izgalmas történet, szörnyű kivégzések. Egyszerűen letaglózott és volt benne pár nagyon undorító jelenet is (legalábbis számomra). Legjobban Brad Pitt karaktere tetszett : Westray. spoiler

Most elolvastam pár kritikát, megnyugodtam, hogy nem csak én nem tudtam hova tenni ezt a filmet. Nagy neveket vonultat fel, úgy tűnik, mintha egy eseménydús akciófilm lenne. De nem, epizódszerű, monologizáló.. a szereplők nem is fontosak, egyiket sem sajnáltam. De mint utólag olvastam azt is, Cormac McCarthy könyvből készült, így nem csoda hogy nem az adrenalinban tobzódtunk, hanem a gondolatokban.

Pár éve láttam, remek filmnek tartom. Nem csak mert Scott az egyik kedvenc rendezőm, hanem mert iszonyú keményen és reálisan jelenik meg mai világunk működése. Szereplőgárda hibátlan.
A rendező:Ridley Scott
Forgatókönyv: Cormac Mc Carthy
Engem lenyűgöztek.

Na volt ebben a filmben minden és mindenki és uh… rémesen idegesítő volt! Nagyjából az összes karakternek hosszan tartó kínkeserves halált kívántam és ha nem is hosszan, de valamilyen módon bejött. Majdnem mindenkinél :-)
De már megint az volt a legfőbb idegesítő faktor, hogy minden rohadt mondat végén kimondták a főszereplő nevét (vagyis azt, hogy „counselor”), áááááá. A világból ki lehet kergetni az ilyennel.

Összecsapott és túlságosan erőltetetten próbál stílus lenni, de sajnos az egész olyan, mintha a vágószobából a kivágott jelenetek kerültek volna ki. A színészek mentik meg a filmet, de nem véletlen, hogy a kiváló stáb ellenére, nem egy sűrűn felemlegetett Ridley Scott film.

Durva egy film, nagyon, de nagyon jó is egyben.

Azért ez egy nagyon furcsa film, ezen túl meg nem is nagyon tudom, hogy pontosan micsoda. Még emésztenem kell, de elvitathatatlan, hogy a hangulatot sikerült elég jól eltalálni. A házigepárd pedig menő.

Felületesnek találtam. A karakterek nem voltak elég mélyek, nem tudtam hova kötni a szálakat. Viszont a színészeket kétségtelenül remekül válogatták össze.

Általában nem szoktam egyetérteni a Port.hu kritikájával, de most helytállónak érzem. Nekem is ez a véleményem erről a filmről, valahogy nem tudom hova tenni. Az illető forgatókönyvíró/író több adaptációját is láttam már, azok tetszettek, de ez valahogy annyira nem. Hosszúnak is éreztem, többször is bóbiskoltam közben sajnos. A szereplők nem rosszak, jó színészeket válogattak össze, de valóban, többségük csak lóg a levegőben, nem tudjuk, hogy kicsodák, miért a cselekmény részei, stb. Cameron Diaz autós jelenetét igazán mutathatták volna Bardem szemszögéből, hogy kicsit felriadjak a bóbiskolásból:)
Egyszer meg lehet nézni, de valószínűleg többször kéne, hogy kicsit jobban is átlátható legyen a történet, viszont nekem tökéletesen elég volt az egyszeri megnézése is, valahogy nincs türelmem még egyszer átrágni magamat rajta.
6/10