A hercegnő és a sárkány (2024) 70% 343★

Reméltem, hogy ez minimálisan jobb lesz, mint a Netflix átlag felhozatala, mivel az alapötletben volt potencia, de sajnos az egyenesen streamingre készülő filmek 90%-a továbbra is olyan minőséget hoz, akár egykor az egyből videóra / DVD-re készült alkotások, melyek közül szintén kevés lett csak igazán maradandó.
Kezdjük azzal, hogy Elodie családjának tragédiája simán elkerülhető lett volna azzal, ha eladják az ő méregdrága sminkkészletét, melynek árából valószínűleg több évnyi ellátmányt vehettek volna az embereknek, de sajnos Millie Bobby Brown sosem nézhet ki természetesen korabelinek (A Stranger Things-t leszámítva.), ennek pedig a karakterének népe itta meg a levét. XD
A gonosz viccet félretéve, egy bizonyos pontig kifejezetten élveztem. Amint felpörögnek az események, a cselekmény átmegy egyfajta fantasy-ba oltott „slasher”-be, ahol egy sárkány a pszichopata gyilkos. Ebből a koncepcióból sokkal többet is kihozhattak volna, de természetesen most is túl kellett tolni a girlpowert, hogy kicsit se legyen hihető a történet. Elodie ugyanis spoiler.
Sajnos a lezárás, főleg ezzel a spoiler jellegű fordulattal nagyon súlytalannak érződik, legalábbis nekem kapkodós, és úgymond meseszerű, főleg az említett, slasher stílusú barlangos bujkálás / üldözés után.
Lehetett volna sokkal egyedibb és feszültebb is ez a film, ha picit bevállalósabbak a készítők, de rossznak persze így sem mondanám. Azért tetszettek az effektek (Nem kiemelkedők, de Netflix viszonylatban okés.), a zenék, meg bejöttek a spoiler, mégsem érzem, hogy ezt valaha újra elő akarnám venni, szóval olyan 5-6 csillagnál sajnos nem érdemel többet tőlem.

Volt aki szerint kiszámítható volt a végkifejlet. Én bevallom nem erre számítottam.
Az már az előzetesből világos volt, hogy nem a hagyományos „királyfi megmenti a királylányt a sárkánytól” sztori lesz, ám erre a lezárásra nem gondoltam. Főleg annak fényében, hogy spoiler.

Még csak nem is a jó és rossz harcáról szól a történet, hiszen minden attól függ, kinek a szemszögéből nézzük a dolgokat. Elodie szemszögéből, az apjáéból, a népükéből, Isabelle királynő családja szemszögéből, Aurea népének nézőpontjából vagy a sárkányéból?
A nap végére nem marad jó és rossz, csak a tettek és következményeik, valamint hogy vállaljuk ezeket.

Szeretem a sárkányokat, és előzetes alapján tetszett is a film, így biztos voltam benne, hogy előbb-utóbb sort kerítek rá. Egynek nem volt rossz, viszont eleinte azt hittem, hogy nem fogják mutatni a sárkányt teljes alakjában, de végül tévedtem, és mutatták. Hát nem is tudom, a fejét leszámítva jól nézett ki, szóval nem csodálom, hogy húzták halasztották a teljes alakos színrelépését. xD Egyébként nagyon kiszámítható volt a film, onnantól kezdve pedig még inkább, hogy kiderült az igazság. Ettől független tetszett, bármikor leülök elé megnézni, ha úgy adódik.

A 2/3-áig egész jó volt. Persze a történet elfér egy papírfecnin, a sárkány pedig sajnos buta, mint a tök, de még így is szórakoztató volt. (A kristályos-mászós rész önmagában megért pár csillagot!)

Ahogy azonban a csaj elkezdett keménykedni, onnantól teljesen bedöglött a film. Annyira komolyan vehetetlen volt… (Kifejezetten nem bírom Millie Bobby Brownt, nem igazán tud természetesen játszani, itt is röhejes volt, ahogy azzal a nagyon szigorú nézéssel átment Rambóba.-_-)

Első és legkézenfekvőbb okom: Én a sárkánymániás.
Második… na jó nincs több mentségem. Talán a bizakodás egy jobb műre a vártnál.

A film formabontó akar lenni, és néhol nagyon próbálkozik, de sok mondata sajnos klisé, de közben meg vannak jó ötletei, és egyéb dolgok amiért ez nem egy borzalmas élmény. (Miért nem lehetett egy hercegeket feláldozó királyság? Na olyat még nem láttam. Vagy igen? Legyen mind szőke göndör, mint a Lestat című regényben!)
…Akar ez formabontó lenni? Vagy csak egy délutáni film?…
A karakterek személyisége nem nagy eresztés, ami azért szomorú mert egy ilyen műnél ennél lehet a legnagyobbat domborítani. Persze nem kell mindig fantasztikusnak lenniük, néha elég ha kiszolgálják a történetet. Alkalmas lehet egy tömegeket becélzó kezdetnek, hogy aztán akár egy más élményt nyújtó történetté nőhesse ki magát amit nyomon követhetünk. Reménykedni lehet.
A választott színésznőnk hát… maradjunk annyiban sok helyen nem győzött meg, de máshol annyira nem volt rossz. Csak a képétől vagyok kollektív rosszul mikor fontoskodva bambán néz.

Az operatőri munka és a látvány fantasztikus. Az aggódó mostohaanya elnyerte a tetszésemet, mert figyel. A zene az ost bevallom néhol nagyon jóra sikerült. Egyszerre volt szép és titokzatosan baljóslatú. Egy pár jelenet vagy motívum jó. Az utazókat köszöntő sárkány alakú sziklák, hajósok fényjelzői, jó előjele egy hasonló dolog köré épülő birodalomra. Az égő kismadarak serege, a kristálybarlang, a fénylő pucicsigák.

Vártam kissé több információt az elején. Elzárt a királyság? Ezért nem hallott róla senki? De ez ostobaság, akkor is hallott róla volna valamit a többi, főleg a körülötte lévők. Eleinte gondolkoztam hogy csak szórakozik, vagy bosszú. Móka és kacagás. De miért? Szadista? Magányos? Vagy fogyózik? De aztán kaptam pár tényt és ezek már annyira nem érdekeltek.

Ha elhagyta volna a hatásvadászatot, és szerethető szereplőket ad, főleg főszereplőnek valaki mást valaki szerehetőt, akkor egy kellemes jó fantasy lett volna. Kalandnak kellet volna lennie műfajilag, nem akciófilmre hajazó böszmeség. Sajnos sokat vesz el az arcoskodó Millie Bobby Brown, és az ő béna jelenetei. Egy két huszárvágás a történeten néhol jót tett volna, és a sárkány a végén más jelenetet kaphatott volna.
Így ez közepesen gyenge, és kevésbé jó.

Sárkánymán én kb elégedett, mert rohadt jól nézett ki. És benne volt A herceg menyasszonyából Boglárka (Robin Wright), mint gonosz királynő.

Ez most 6 vagy 7 csillag legyen az égen?

Nem mondom, hogy nézhetetlen, de mégis nekem olyan érzésem volt, hogy borzasztóan lassú a történet. Oké, hogy történtek folyamatosan dolgok, de valahogy mégis azt éreztem, hogy alig akar beindulni a sztori. Mondjuk nem voltak nagy elvárásaim, eleve a Netflix azért enyhén szólva nem sokat tesz azért, hogy kedveljem a kínálatát mostanában, de azért reménykedtem benne, hogy fantasy lévén talán valamivel jobb lesz, mint amire számítok. Az effektek egyébként rendben voltak, vizuálisan szerintem kifejezetten szép a film. Még a zenéje is tetszett, meg maga a történet is szerintem alapsztorit illetően érdekesnek tűnt – egyedül tényleg ezt nem tudtam hova tenni, hogy miért érzem ennyire lassúnak az egészet. Egyébként nem tudom, szerintem lehetett volna sokkal feszültebb is mikor már a barlangos részek voltak, akár horrorisztikusabb is, őszintén nem bántam volna, de azt hiszem a készítők nem voltak eléggé bevállalósak ebből a szempontból. Sőt helyette inkább jött ez a hatásvadász szokásos téma, amit ki nem állhatok, mert ettől nem lesz egyedi egyetlen film sem, hiába erőltetik.
Nem mondom, hogy később nem fogom újra megnézni, akkor lehet, hogy kicsit jobban is fogok szórakozni rajta.

Alapvetően bármennyire is megpróbálták a fantasy paneleket felfrissíteni és gatyába rázni, a végén ez akkor is inkább egy klisés kalandfilm lett, némi szenvedéspornóval megspékelve, mintsem egy frissnek ható, erős női karakterrel megtámogatott ifjúsági fantasy. Ettől függetlenül a karakterek motivációi érthetőek, a látvány pofás, a kalandfilm-hatások működnek, a történet bár néhol logikátlan, de akkor is kicsit más, viszont a címszereplő nem lesz egy új Xena vagy éppen Lara Croft. Egyszer amúgy bőven nézhető, láttunk már ennél rosszabbat is a Netflixnél, más kérdés, hogy sokkal inkább az Enola Holmes lesz az, ami berobbantja Millie Bobby Brownt Hollywoodba, mint ezek a játékfilmnek ható délutáni matinék.

Értékelés: 7/10

Izgalmas, látványos fantasy, ami klasszikus mesebeli elemekkel, de modern csavarral fűszerezi meg a történetet. A film pozitívuma, hogy egy friss szemléletet hoz a hősies kalandok és a szörnyek elleni küzdelem témájába.
A hercegnő karaktere erős, független, és nem csupán a megmentésre váró szereplő, hanem aktív résztvevője a cselekménynek, ami üdítően hat a sztereotipikus hercegnős filmek világában, valamint egy friss és szórakoztató feldolgozása a klasszikus sárkányos meséknek is egyben. A sárkány vizuálisan lenyűgöző és a harcjelenetek többsége izgalmas és lendületes.
A film izgalmas kalandokat és meglepetéseket tartogatott, és sokszor sikerült fenntartania a feszültséget. Különösen tetszett a hercegnő és a sárkány közötti kapcsolat kibontakozása, ami friss megközelítést adott a megszokott mesei formuláknak.
Ugyanakkor voltak hibák is, amelyek visszafogták az élményt. A forgatókönyv néhol kissé kiszámítható volt, és bizonyos mellékszereplők laposabbak, kevésbé kidolgozottak lettek. Mivel a karakterfejlődés sok helyen felszínes maradt, így néhány drámai pillanat kevésbé ütött igazán nagyot. Emellett a film tempója néhol elkapkodott lett, mintha bizonyos jeleneteket összesűrítettek volna, míg máshol kicsit elnyújtották az eseményeket.
Az egyik legnagyobb problémám a végső harcjelenettel volt, ami a film csúcspontja lehetett volna, kissé kapkodónak és össze nem illőnek tűnt. Bár izgalmas és jól koreografált volt, a hercegnő sérülései ellenére is szinte legyőzhetetlennek tűnt, ami kissé hiteltelenné tette a finálét. Érezhető volt, hogy a látványra próbáltak koncentrálni, de a történetvezetés itt kevésbé működött. Kicsit több időt és kidolgozást igényelt volna ahhoz, hogy igazán emlékezetes legyen.
Összességében szerintem a film szórakoztató és látványos, amely a kisebb hibái ellenére élvezetes élményt nyújt, főleg a fantasy kedvelőinek.

Erősen felemás.
Szerintem főleg abból adódik a probléma, hogy nem tudták eldönteni, mesét vagy fantasy-t kreáljanak belőle. Fantasynek túl sok az esetlegesség, rengeteg a következetlenség a szereplők helyzetében és a cselekményben, a világépítésben sárkánybarlang méretű lyukak tátonganak. Ha viszont mese, akkor meg túl sok a felesleges magyarázat és az erőlködés, hogy ne legyen annyira mese, és túl kevés az archetípus. (Nem, nem a sztereotípia – nem az a baj, hogy sablonosak a karakterek, hanem hogy semmilyenek.)
Felfelé húzza viszont, hogy van egy-két kifejezetten jól megcsinált figura. Nem, sajna a főszereplő pont az egyik sablonbábu. Viszont a látszólag hibás döntést hozó, gyötrődő apa a végére kifejezetten hősiessé válik, a mostohaanya nagyon badass (és piszok gyorsan gyógyul :P), a hugicáról meg kiderül, hogy ha komolyra fordul a helyzet, idegesítő helyett bátor is tud lenni, és a végére még jellemfejlődést is mutat. Kedvencem egyébként a szőke herceg, na őt piszok mód eltalálták. Az utolsó megszólalása mindet visz :D

Szép tájakkal indult, aztán egy sötét barlangban szaladgáló Millie Bobby Brown lett belőle, lényegesebb történet nélkül. Az kiszámítható, és semmi extra elem nem volt benne, amiért megérné megnézni. Ha láttad az előzetest, láttad a filmet. Többet vártam :(