1:54 (2016) 85% 11★

Jó pár iskolai zaklatásról készült film van, mert a téma sajnos adja magát, de ennyire arculcsapósat még nem láttam. Voltak benne olyan nyersen ábrázolt jelenetek, amiket mintha nem is a képernyőn keresztül láttam volna, hanem a valóságban…
Kötelezővé tenném az összes középiskolában. De nem csak szimplán azt, hogy tessék, gyerekek, nézzétek meg. Utána azért rendesen meg kéne rágni a témát, mert sokszor ez marad el, holott az fontosabb is lenne, mint hogy na nézzünk meg egy „tanulságos történetet”.
A québeci filmek hátulütője, hogy nem nagyon készül hozzájuk angol vagy bármilyen más nyelvű felirat, így szinte ismeretlenek maradnak. Ez örök szívfájdalmam marad…

Tök jó dolog, hogy a snitten van ilyen, hogy „címkék”. Elég jól leírják ugyanis, mi minden van ebben a filmben: homoszexualitás, sport, középiskola, zaklatás… nehéz kiemelni, melyik téma hangsúlyosabb benne, mert ezekről egyszerre is tud szólni.
Főszereplőnk Tim egy 16 éves fiú, legjobb barátjával Francissal félrevonultan élik meg a középiskolát. Gyakran válnak a többiek célpontjává különböző dolgok miatt, de leginkább szoros barátságuk miatt csúfolják őket, persze homoszexualitásukra téve célzásokat.
A következőkben megpróbálok minél kevésbé zavarosan, mégis spoilermentesen írni a filmről.
Hogy vajon a csúfolás eleve nem alaptalan, vagy inkább egy önmagát beteljesítő jóslat? Nem tudom, de Tim és Francis között tényleg van valami, amit ők még maguk elől is titkolnak, nem vallanak be. Szerintem ennek oka egyértelműen az iskolai zaklatásuk. Mindketten félnek – egyébként egyáltalán nem alaptalanul –, hogy még jobban eldurvulna a helyzet. Már így is nagyon nehezen viselik.
A két fiú össze is veszik, és az események folytán Tim egyedül marad. Egyetlen vígaszát az jelenti, hogy visszatér régi hobbijához: a futáshoz. Azt a célt tűzi ki maga elé, hogy megelőzi a csapat legjobb futóját, Jeffet, és ő fog nevezni az országos versenyre. Innen a film címe, a cél az 1:54-es idő elérése 800 méteren. Jeff egyébként nem más, mint az egyik fő zaklató, úgyhogy sejthető, az ő kihívásával Tim még inkább magára szabadítja a haragját.
A film Tim történetét mutatja be. Hogyan küzd meg a kirekesztettséggel, nyújt-e neki ebből kiutat a kiemelkedő sportteljesítmény, vagy csak egyre inkább elszigetelődik. A film vége felé egyre nagyobb szerepet kapnak a felnőttek is, de tőlük épp annyit kapunk, amennyit vártam: bármennyire is próbálkoznak, bármennyire is látják a problémákat Tim körül, nem igazán tudnak hatással lenni mindarra, ami vele történik.

A történet nagyon erős, a homoszexualitás és a sport jelenléte miatt nem egy átlagos bullying témájú film, annál speciálisabb. Azzal együtt nem mondanám, hogy nem reális, mert attól tartok, mindaz, amit a zaklatás terén bemutat, nagyon is megtörténik. Mégis, amiben a film igazi értékét látom, az az, hogy sportfilmként is kiváló. Világéletemben gyűlöltem futni, de itt olyan felvételeken mutatják be, hogy egy szimpla edzéstől is bepárásodott a szemem.
A film nagyon jó képekkel operál, ami ebben a témában készült filmek közül szerintem minőségileg kiemeli a többi közül. Ugyanez igaz szinte bármilyen szempontból, a zene is kiváló mindvégig, tényleg, igazán minőségi munka szerintem a film.

Külön érdekességet jelentett számomra, hogy kanadai filmként franciául beszélnek benne, angol felirattal néztem meg. Furcsa népség ez, hiába tanultam franciául is, angolul is, ezt a keverék nyelvet, amin megszólalnak, nem értettem volna meg. Sajnos magyar feliratot én nem találtam hozzá, úgyhogy újabb feladattal bővült a listám, hogy angolul nem tudó ismerőseimnek is megmutathassam ezt a filmet.

A történet nem egyszerű. Számomra nagyon megrázó volt. A film alapból megrázó valószínűleg mindenkinek, de bennem komoly érdeklődés van a bullying témája iránt, és bűntudat, mert a középsuliban mi is kiutáltunk egy csajt. Sosem voltak ilyen durvák, úgy értem sosem fenyegettük őt, vagy bántottuk fizikailag, de a lelkét nagyon megtiportuk szerintem. Nemrég volt a 10 éves osztálytalálkozóm, ahol ezt szóba hoztam. Megdöbbentett a többiek reakciója: szerintük én emlékszem rosszul, és valójában ezt ő „megérdemelte”. 10 év elteltével sem látják máshogy, mint hülye kamaszként. Szerintem senki nem érdemel ilyet…

Érzékenyítőként sem utolsó film ez, jó lenne, ha minél több tizenéves láthatná, de idősebbeknek sem haszontalan. Jó szívvel ajánlom ajánlom mindenkinek, mert ez egy fontos téma, és így egy fontos film.

Mindig mélységesen fel tudnak háborítani az ilyen és ehhez hasonló zaklatásos történetek – és mégis mindig megnézem őket, ha utamba akadnak.
Ez is egy jó film – jól felhúztam magam rajta, de tetszett.