Kőszörny Dumbledore ajtaja előtt zóna
Hugrabug prefektusként a következő ajánlásom A Million Ways to Die in the West avagy a csodálatos magyar címén: Hogyan rohanj a veszTEDbe?!
Első ajánlásom: https://snitt.hu/karcok/66369
Listám: https://snitt.hu/listak/hufflepuff-prefektus
Ki ne ismené Seth MacFarlane-t? Oké, sokan nem tudják ki lehet ő. Másképp fogalmazok. Ki ne ismené a Family Guy című animációs, szatíra sorozatot, ami mindenfélét (jót és rosszat egyaránt) kifiguráz? Szinte nem tudtok olyan témát mondani – hacsak nem valami nagyon újkeletű – amit ne szedett volna ízekre és ne parodizált volna már ki Peter, Stewie, Brian és a többiek.
Seth hatalmas sikersorozata után – már pedig, amit többször elkaszáltak, de újra feltámadt – megalkotta a Ted című filmet – tudjátok, a káromkodós, beszélő plüssmackót – amit már nem fogadtak annyira jól.
Így történt, hogy az Amerikában A Million Ways to Die in the West címen futó filmnek a nagyon okos (ja, nem!) magyarok kitalálták neki a csodálatos Hogyan rohanj a veszTEDbe magyar címet. Amivel az az aprócska (szintén irónia) baj van, hogy az emberek többsége annyira ostobán viselkedett (és viselkedik még mindig), hogy meg se nézték a filmet, csak látták a MAGYAR címben, hogy TED és már nyomták is rá az egy csillagot… Mert, hogy ez milyen egoista dolog már, hogy egyik film címe utal a másikra. Eszükbe sem jut, hogy ez nem az eredeti címe…
Nos, amennyiben ez a kis bevezetés felkeltette a figyelmed, nézzük is csak, miről van szó.
Seth MacFarlane, a Family Guy, a Ted 1-2 és az Orville megalkotója, a rendezője, producere, társszerzője ennek a vígjátéknak. Azt még meg kell jegyeznem, hogy aki látott már Seth-től bármit is az tudhatja, aki nem az most majd megtudja, hogy Seth-nek van egy elég elborult humora.
Tehát. A filmben Seth alakítja Albertet, a gyáva birkatenyésztő farmert. Főhősünk, egyik nap kihátrál egy pisztolypárbajból, a rettentően idegesítő, aranyásó, bunkó, hisztis, szeszélyes barátnője elhagyja őt egy másik gazdagabb, bajszos férfiért. Ám, mivel ez a film vígjáték, nyilván érkezik a boldogság is. Még pedig egy titokzatos, gyönyörű nő személyében. A hölgy ló háton érkezik a városba és természetesen ő lesz az, aki segít hősünknek megtalálni a bátorságát. Sőt mi több, a nem várt fordulat – vicceltem, nagyon is egyértelmű folytatás – ők ketten közben egymásba is szeretnek. Ám, kiderül – még úgy a legelején –, hogy nő egy bodlogtalan házasságban él. De a nő férje, a hírhedt bandita bosszúszomjasan megérkezik, hiszen az a ő felesége, mégis ki mert hozzáérni vagy egyáltalán csak ránézni? Hősünkenek, a farmernek most újra próbára kell tennie újdonsült bátorságát.
Röviden erről szól hát a film. Természetesen, ez nem minden. Rengeteg western és egyéb elem van a filmben, ami megérett már a parodizálásra. Seth pedig egyértelműen kapva kapott az alkalman, hogy ezt megtegye. Nem árulok el nagy spoilert, azzal, ha azt mondom: Még énekelnek is a filmben! Ami azt hiszem, kisebb fricska a musicaleknek, amik nincsenek normálisan felépítve, csak indokulatlanul táncra pattannak.
Nos, ha ez a kis leírás, vagy az az előtti kiborulásom, vagy csak a kihívás által járó +10 pont, felkeltette az érdeklődésedet akkor már csak egy dolgot kell tudnod:
Ha nem ismered Seth stílusát – vagy esetleg nem lett volna egyértelmű, hogy kb egyetlen egy szavát sem szabad véresen komolyan venned –, akkor előfordulhat, hogy ezek után sem fog tetszeni. És ezzel semmi baj. Ízlések és pofonok (szokták mondani). De kérlek, ne legyél olyan, hogy meg se néznel valamit csak úgy lepontozod és ne utálj valamit, csak mert menő utálni…
Személy szerint nekem, nagyon tetszett a film, én jót röhögtem rajta. Persze, nekem is volt benne olyan ami már túl sok volt, és ráztam a fejem, hogy ez nyugodtan kihagyható lett volna… De – újra megjegyezném – az egész egy lényegében PARÓDIA! Sajnos, van a filmben bőven káromkodás, de ha azokon túl tudsz lépni, felül tudsz kerekedni, akkor tényleg egy erős paródiát fogsz látni.
És hogy milyen nyelven érdemes nézni? Szerintem első sorban magyarul. Ugyanis, magyar embereknek, talán a magyar poénok, szóviccek jobban ütnek, mint az amerikai poénok.
„Menjünk a templomba, úgy éreznéd mintha mise történt volna!”
De természetesen angolul is bővelkedik poénokban, de akinek még nem állt teljesen angolra az agya, az lehet inkább szinkronnal kezdje.
Tehát, ha valaki megnézi és nem tetszik neki, hát „Egye fene, üsse kő!”, van ilyen. Csak előbb nézze meg és utána panaszkodjon. :D
És jó hír! Kihívásnál az újranézés is ér, szóval ha te már láttad angolul és most újranézed magyarul, akkor írhatod, hogy ez az ajánlásomra történt.
Kapcsolódó filmek: Hogyan rohanj a veszTEDbe (2014)
Sziasztok. :)
Gondoltam én is beállok a prefektusok sorába, meghoztam a listámat, jó válogatást. :D
https://snitt.hu/listak/nemcsak-hugrabugosoknak-d
Sziasztok, újabb ajánló, ezúttal Az óceánjáró zongorista legendájáról (elsősorban a Hollóhát tagjainak, ugyanis a film adatlapján a zseni címke szerepel).
Ez a film (illetve az alapjául szolgáló, Novecento című könyv) adta a felhasználónevemet, ez alapján kitalálhattátok, hogy sokat jelent nekem a történet. A mindössze kilencven oldalas könyv, amit szintén melegen ajánlok mindenkinek, gyakorlatilag egy monológ, amit a főszereplő ad elő az életéről. A szerzője a fantasztikus olasz író, Alessandro Baricco. A történet lényege (spoilerek nélkül) nagyon röviden annyi, hogy egy óceánjáró hajón születik egy gyermek 1900. január elsején, akit megtalál a legénység egyik tagja, és magához veszi. Novecento, aki születésének napjáról kapta a nevét, hiszen a 20. századot jelenti olaszul, a hajón nevelkedik fel, anélkül hogy valaha is a szárazföldre lépett volna. A fedélzeten talál egy zongorát, és elkezd játszani. Kiderül, hogy olyan tehetsége van, aminek a híre szárnyra kap, és ismert lesz az egész világon. Olyan csodálatosan játszik, hogy mindenkit elvarázsol, különösen ha a kedvenc műfaját, a jazzt játssza. Az ő életét mutatja be gyakorlatilag a film, de ennél sokkal többről szól. A zenéről, a zene varázsáról, az óceánról, arról hogy milyen végtelen, és aki világéletében csak ezeket a messzeségeket ismerte, annak milyen szűk a szárazföld és nyomasztóak a városok, ahol nem lát el a távoli horizontig.
Ezt a történetet gyönyörűen vitte filmre Giuseppe Tornatore, egy lírai csodát alkotott. Ebben segítségére volt a magyar operatőr, Koltai Lajos, akinek a csodálatos képei felejthetetlenné teszik az összhatást. A színészek közül az egyetlen ismert a főszereplőt alakító Tim Roth. Nagyon jól illik rá a karakter, pompásan játssza a világtól elszigetelten élő zsenit. Most, hogy belegondolok, ahhoz, hogy a világ legjobb zongoristávájá váljon, talán szükség is volt arra, hogy egy ilyen ingerszegény környezetben nevelkedjen a semmi közepén, országok között félúton. Nem volt más lehetősége arra, hogy elfoglalja magát, játszania kellett. Azt pedig tökéletesen művelte, olyan magas szinten, hogy mindenki a csodájára járt, és a konkurencia féltékenységét is felkeltette. A film csúcspontja pedig egy zongorapárbaj, amit a főszereplő a világ másik legjobb zongoristájával folytat le. Elképesztő.
Fun fact, Tim Roth nem tudott a filmet megelőzően zongorázni, így ahhoz is hat hónapig kellett gyakorolnia, hogy legalább azt elhitesse a nézővel, hogy ő játszik a filmben.
Ha mindez nem lenne elég, a film zenéjét Ennio Moprricone szerezte, ami különösen a témát tekintve nem lényegtelen infó. Hiszen a film központi eleme a zene, annak a varázsa és az ember életére gyakorolt hatása, így ha nem az egyik legnagyobb komponista működött volna közre e téren, akár középszerű eredmény is születhetett volna, és nem éri el ezt a hatást. Az eredményt hallgassátok, éljétek át, megéri.
Gyönyörű, lírai film, tökéletes akár egy könnyed esti mozinak, vagy akár randira is, bár arra készüljetek, hogy a végén mindenki jó eséllyel a gondolataiba merülve hallgat, olyan nagy hatása tud lenni. Végezetül az egyik kedvenc idézetem az alapul szolgáló könyvből, hogy ha még eddig nem kaptatok kedvet, az egész hangulatát átérezzétek:
„Most már tudom, hogy akkor, azon a napon Novecento elhatározta, odaül élete fekete-fehér billentyűi elé, és elkezd egy abszurd és zseniális zenét játszani, bonyolultat, de szépet, valamennyi közt a legnagyobbat. És hogy élete hátralévő részében erre a zenére fog táncolni. És hogy soha többé nem lesz boldogtalan.”
Kapcsolódó filmek: Az óceánjáró zongorista legendája (1998)
A Hollóhát prefektusaként hozom az első ajánlásomat (az egyik tanulókör is e köré szerveződik, úgyhogy háztársaim, nézzétek és csatlakozzatok, hogy szerezzük a pluszpontokat). Egyébként a listámat pedig itt találjátok: https://snitt.hu/listak/hollohat-prefektusi-lista-by-novecento
Ready Player One (2018)
Meglepően sok rétege van a filmnek, amelyek szépen bomlanak ki a játékidővel. Előrebocsátom, hogy nem olvastam a könyvet (most már valószínűleg nem is fogom rávenni magam, pedig biztos, hogy olvasva is nagy élmény lett volna), így sajnos összehasonlítási alapom nincs. Azonban a filmes feldolgozás önmagában is megállja a helyét. Első körben természetesen a geekeknek szól, így rögtön le is maradtam egy a film egy rétegéről azzal, hogy nem vagyok videojátékrajongó, azonban sokkal több easter egg is van benne, gyakorlatilag a teljes popkultúrából tartalmaz utalásokat. Példákat szándékosan nem hozok, mindenki fedezze fel maga. :) A számomra legfontosabb mondanivalója, ami érezhetően az alkotóknak is a célja volt, hogy rávilágítsanak arra, mennyire nem jó, hogy egyre jobban szippantja be az embereket a virtuális világ, és elfelejtik, hogy a jelenben, a valós életben kell élni, mert azt nem pótolhatja semmilyen számítógép által generált környezet. Lehet, hogy egy nagyon kicsit szájbarágósan adta ezt át a film, azonban nem zavaróan, így szerintem szép és aktuális az üzenete.
Maga a megvalósítás tetszett, mondom tőlem távol áll ez a világ, ezért gondolom rajongókat jobban le tud kötni a látványorgia, azonban nekem voltak olyan részek, ahol kicsit elvesztettem az érdeklődésem. Mindazonáltal tökéletes kikapcsolódás volt. Mind a színészek, mind a rendezés jó volt (Spielbergre természetesen most sem lehetett panasz), a főszereplő srác és Art3mis is nagyon szimpatikusak voltak. A zene is tökéletesen egészítette ki a történetet.
Alapvetően javaslom megtekinteni mindenkinek, már akkor nem készült hiába, ha legalább páran ráébrednek, hogy ott kell hagyni néha a virtuális világot, és élni kell. Hiszen a szépséget, az élményeket nem az egyesek és nullák között találjuk meg, hanem a monitor innenső oldalán.
Kíváncsi lennék, a könyvhöz képest milyen adaptáció lett a film, úgyhogy akinek van összehasonlítási alapja, ne legyen rest megírni. Így a film után úgy gondolom, a történet kifejezetten képernyőre illik, adja magát a látványos, mozgóképes megvalósítás, így talán az adaptáció során nem volt nehéz dolga az alkotóknak. Az persze látszik rajta, hogy a CGI hagy némi kívánnivalót maga után, de azóta végülis fejlődött a technika, így a különbséget nem lehet a film rovására venni.
Érdekes még a jövőbeli társadalom megjelenítése. Gyakorlatilag valamennyi sci-fiben egy durván, szélsőségesen urbanizált környezetet jelenítenek meg, ami valahol szomorú, hogy a filmes világ ennyire egységes abban, hogy nem vár ránk más, mint a természet visszaszorulása és az egymás hegyén-hátán fekvő társasházak elszaporodása és folyamatos terjeszkedése. Nem volt ez másként ebben a filmben sem, a disztópiákban annyira kedvelt urbánus nyomornegyed a főszereplő lakóhelye (lásd még pl.: Szárnyas fejvadász, Szárnyas fejvadász 2049, Éhezők viadala), ahonnan csak akkor jut ki, ha sikeresen kijárja az előtte álló próbákat. Ez szintén ismerős toposz, történetileg tehát újat nem mutat a film, azonban a fő problematika, ami köré helyezi, és a mondanivaló egyedivé teszi.
Érdemes tehát megnézni, ha könnyed szórakozásra vágyik az ember. A retro és a videojátékpk kedvelőinek pedig kötelező darab, hiszen nagy élményt jelent a folyamatos utalások keresgélése és felfedezése, illetve ahogy teljesen váratlanul felbukkannak a filmben.
Kapcsolódó filmek: Ready Player One (2018)
Hollóhátasokat hívnám egy Sherlock Holmes (2009) témájú tanulókörbe.
Megtudván, hogy több kör is lehet egyszerre, rakok még fel pár filmet én is, utána majd egyeztetünk, melyiket, mikor és hogy egyáltalán megnézzük-e.
Sherlock Holms – mvancsika, viky0222, Novecento
Az ötödik elem
Ragadozó városok
Aquaman
Aladdin (2019)
Galaxis útikalauz stopposoknak
Kalandok Sohaországban – Valentine_Wiggin
Hét nővér
Ready Player One – mvancsika, Cendrillon0002, Valentine_Wiggin, viky0222, Novecento
Az őslakó – Cendrillon0002, Valentine_Wiggin, Novecento
Vasököl
Kapcsolódó filmek: Az ötödik elem (1997) · Sherlock Holmes (2009) · Galaxis útikalauz stopposoknak (2005) · Az őslakó (2007) · Vasököl (2011) · Aquaman (2018) · Kalandok Sohaországban (2011–2011) · Ready Player One (2018) · Ragadozó városok (2018) · Hét nővér (2017) · Aladdin (2019)
Mivel még eléggé káosz, hogy fog kinézni a következő pár nap, a jelszókitalálás következő fordulója kicsit későbbre várható, de az időpont előtt min. 24 órával meg fogom osztani, hogy pontosan mikor kezdünk, hogy senki ne maradjon le, aki szeretne rész venni.
Addig is jó filmnézést mindenkinek! :)
No helló mindenkinek!
A napokban jelentkeztem én is Hugrabug prefektusnak. Aztán végül úgy döntöttem, hogy inkább csak segítségként lesz jelen a listám, ugyanis az 500 szót irreálisan soknak találom. Rengeteg felesleges rizsa és cselekmény leírás nélkül nem megoldható – részemről!
https://snitt.hu/listak/hufflepuff-prefektus
De, ezt már rég akartam, szóval megírtam. Szeretném ajánlani. Minden Chadwick Boseman rajongónak A 42-es (2013) filmet. Ne feledjétek. Ha megnéztétek, az én-és-a-film link mellett ennek a karcnak a linkjét is csatoljátok, így mind a ketten kapunk plusz pontot. :))
Kihívás ide, kihívás oda, ezt a filmet mindenkinek ajánlom.
Aki szeret foglalkozni a rasszizmussal, annak azért ajánlom. Aki szereti a sportfilmeket, nekik azért ajánlom. Akik pedig az életrajzi filmeket imádja, azoknak mondhatni kötelező darab. Ha pedig csak egy jó drámát szeretnél látni, akkor azt hiszem, nem bánod meg, ha ezt nézed meg egy laza estén.
Hogy miért? Íme:
Ez valami csodálatos alkotás. Jó, hogy ha tudjátok rólam: Én nagyom nem vagyok a sportfilmek híve. Úgy egyáltalán a sport híve sem vagyok. Lényegében, kb öt percnél tovább egyetlen adást sem tudok nézni. Pedig uncsim kosarazik már vagy öt éve, ha nem több…
De ez a film az elsőtől az utolsó másodpercig lekötött. Szinte pislogás nélkül, lélegzetet visszafojtva néztem a filmet. Talán azért tetszett annyira, mert kevés benne a sportos cucc és több a magánéleti dolog. Lehet, meglepő, hogy nekem ezért is tetszett annyira és ezt külön ki is emeltem, de ez sem mérvadó már sajnos. Nagyon sok igaz történet alapján íródott filmet nézek és éppen ezért, van összehasonlítási alapom és szomorúan jöttem rá, hogy egyre több életrajzi filmben kell csalódnom.
De úgy vélem, ennek a filmnek sikerült, tökéletes egyensúlyt tartani Jackie Robinson szakmájának bemutatásában és a magánéletébe történő betekintés között. Nem foglalkoztak az életének kifejezetten unalmas részével, hanem azonnal a fontos dolgokra ugrottak. Láthattuk, az esküvőjének fontos részét, de nem futottak felesleges köröket az ismerkedéssel és egymás kerülgetésével. Láthattuk, hogy az asszony megtudja, hogy terhes, de nem kellett végig nézni mind a kilenc hónapot, hanem egyből a lényegre ugrottak. Láthattuk azt is, ahogy őrlődik a munka és a család között, de szerencsére ezt sem vitték túlzásba.
Viszont, aki esetleg nagy sport rajongó, úgy vélem, hogy az is eléggé élvezné, hiszen azért meg kell hagyni, volt benne bőven baseballos jelenet is. Volt benne például egy kifejezetten aranyos jelenet, amikor az egyik meccsen az anyuka nem érti, hogy miről van szó. Miért az nyert aki, miért azt csinálták amit. És a kis srác, akin látszik, hogy nagyon imádja ezt a játékot és kifejezetten nagy Jackie Robinson rajongó, sőt, igazi nagy baseball játékos akar lenni, ha majd nagy lesz, elmagyarázza az anyukának ezt az egészet. Elmondja, hogy miért az a csapat kapta a pontot, amelyik. Az anyuka meg csak pislog. Hatalmas volt. Szóval, azért poénok is vannak benne.
Egyébként pedig úgy gondolom, kellőképen eleget foglalkoztak a rasszizmussal is. Belevittek a filmbe annyit, amennyit tényleg kellett, de azért ügyeltek arra, hogy ne vigyék idegesítően túlzásba azt se. Mert hát azért valljuk be, teljesen őszintén. Akármennyire is szörnyű dolog a rasszizmus, egyes filmekben igen is vagy nagyon ki van sarkítva a dolog, vagy annyira túlzásba viszik, hogy az már nem illik oda.
Ez a film ugyanis a második világháborút követő években játszódik, amikor is a fajgyűlölet még mélyen gyökerezett az amerikaiakban. Na meg úgy mindenkiben igazából. 1946-ban történt, hogy a baseball ligában a legendás Brooklyn Dodgers menedzsere, Branch Rickey kiállt a faji egyenjogúság mellett, és először szerződtetett fekete bőrű játékost, Jackie Robinsont. Ő viszont a rasszista támadások közepette bizonyította tehetségét. Nehéz dolga volt, hiszen az elején a saját csapattársai is utálták, ők is kinézték, ők is piszkálták. Az pedig, hogy az ellenfelek edzői mennyire undorítóak voltak már meg sem említem. Elég látni, nem hogy még el is olvasni. Nagyon nehéz dolga volt mindenkinek, hiszen az ellenfelek folyamatosan vergődtek, hogy nem fognak játszni egy olyan csapat ellen, ahol ott egy nigger.
A film persze happy enddel zárul, hiszen nem csak, hogy elfogadják őt, de több embert is jó útra térít. A fekete emberek, játékosok, gyerekek, de még néhány fehér ember szemében is hős lesz Jackie-ből.
Kapcsolódó filmek: A 42-es (2013)
@phantomoftardis feltörte a jelszót (kákalag)! +2000 pont a Mardekárnak.