Kalandok Sohaországban (2011–2011) 67% 17★

Azt hiszem, most ilyen értékelés újraírási fázisban vagyok, mert visszaolvasva a régi kommentárjaimat egyikkel sem vagyok megelégedve.
Az tény, mint az első értékelésemben is szerepelt, nekem egy filmnél kapásból nagyon jó alap, ha Pán Péter feldolgozás. Ha pedig valaki az orrom alá dug egy olyan filmet, ami nem csak, hogy Pán Péter feldolgozás, de sci-fi hangulatú Pán Péter feldolgozás, akkor jóformán azelőtt bérelt helye van a kedvenc listán, hogy elkezdtem volna.
Lényegében ez egy előzménytörténet, Hook és Peter konfliktusának kezdetére, az ő kapcsolatukra fókuszál, de természetesen igyekszik megmagyarázni, hogy repülhet a főhős, miért nem öregszik senki… és tényleg nagyon próbál sci-fi lenni. „Sohaországban senki nem öregszik? Á, tudjátok az azért van, mert lényegében egy időhurokban van ami…” "A tündérek teljesen mesei lények, és nincs az az isten, hogy átviszed őket sci-fibe? Neeem, ők technikailag csak hasonlítanak a tündérekre, amúgy lényegében egyfajta űrlény faj…" „A repülés szintén mesei elem? Ja, nem, az is úgy volt hogy…” Természetesen nem tud teljesen sci-fivé válni, de becsülettel próbálkozik. Átértelmez és kicsavar rengeteg elemet, de mégsem bukik orra a saját lábában, mint az újabb, hasonló mentalitású feldolgozás, a „Pán”.
Ennek pedig leginkább az az oka, hogy ezt a filmet nem a sci-fi elemek viszik el a hátukon, hanem teljes mértékben a karakterizálása. Bár nekem Pán Péter mindig Jeremy Sumpter marad, de Charlie Rowe annyira jól játszik, hogy nem marad le sokkal tőle. Ebben a feldolgozásban gyakorlatilag semmi nem maradt a klasszikus Pán Péter kellékekből, nincs zöld ruha, zöld csákó, még a pánsípból is furulya lett, helyette a főszereplőnek is kicsit tündéres megjelenése lett, a történet második felétől ezüstös és sötétben halványan fénylik a bőre, ezüst tincsek vannak a hajában is, a tündérek által megfoltozott ruhákban jár. Hozzájön a nehézségekhez az is, hogy mikor megismerjük Petert, ragaszkodó, érzékeny, kedveslelkű kisfiú, aki persze, nagy bajkeverő, és persze hazudik mint a vízfolyás, ha arról van szó, de összességében nagyon messze van a klasszikus figurától. De a ismét ellentétbe állítva az egészet a Pánnal, itt gyönyörűen bemutatja a történet, hogyan és miért vált attitűdöt a főhős, mi játszódik le benne, mitől sokall be, hogy válik makacs, öntörvényű, fejlődésképtelen örök gyerekké. Lehet sajnálni, lehet szurkolni neki, és az ember épphogy észreveszi, hogy igazából sosem volt happy endje.
Hook. Szerintem mondhatjuk, hogy ez az a feldolgozás, ahol a leginkább mélyítik ezt a karaktert – antagonista, persze, manipulatív, számító, undorító módon használja ki a kiszolgáltatott helyzetbe került gyerekeket. Egy idő után megrázó látni, hogy Petert felváltva sodorja olyan szituációkba, ahol szegény kisfiú lelkileg és sokszor fizikailag is szenved, majd addig adja az ártatlan, törődő apafigurát, amíg megint elnyeri a bizalmát, és megint beviheti egy ilyen helyzetbe. Viszont ennek ellenére annyiszor, annyiféle módon zavarják össze a nézőt is a motivációival és az érzéseivel kapcsolatban, hogy a történet azért nem hagyja, hogy az ember nyugodtan és vegytisztán utálja, ami kifejezetten rosszul esik amellett, hogy a tettei mennyire taszítóak.
A mellékszereplők izgalmasak, az elveszett fiúkat már ismerjük, de itt tényleg látszik, hogy milyen mély szeretet, milyen véd és dacszövetség van közöttük, mennyire szeretik magát Petert is, mint vezért. Az indiánok szimpatikusak, Aaya (alias Tigrisliliom) egészen talpraesett lány, Csingiling is kapott némi háttértörténetet, és szépen mélyítették a barátságát Peterrel, ahogy kezdetben igazából ő tanítja és vezeti, majd az egészből lesz egy sokkal egyenjogúbb és sokkal tisztább kötelék kettejük között. Az alkimista, Bonny teljesen új karakterek, de a helyükön lettek kezelve, szépen belesimulnak a történetbe.
A tájak, ahol az egészet felvették, gyönyörűek, a CGI néhol kicsit gyengébb, de ott sem zavaró. Nagyon jól működő, és roppant szórakoztató előtörténet a Pán Péterhez.

Hónapok óta alig vártam, hogy megnézzem ezt a feldolgozást mivel amikor először megláttam, hogy létezik nem volt időm és alkalmam rá, hogy megnézzem mivel nagyon érdekelt. Kb egy hónapja, hogy megnéztem és valami fantasztikus volt :D Szerintem én még jó pár részen át elnéztem volna. Szereplőket megszerettem, mondjuk Bonnyt és Fürtöst egyszer kétszer megütöttem volna :D

Kicsit modernebb, mondhatni sci-fis megközelítésű előzmény az ismert történethez. Nem rossz, de nem is eget verő alkotás. A szereposztásból megemlíteném
Bob Hoskins-t, aki Mr. Smee szerepében tetszeleg, éppen úgy, mint az 1991-es Hook-ban.

Általában nem zavar, ha teljesen átírnak valamit, hiszen ezért átdolgozás. De ha-ha, ezek után egy SyFy retellinget se akarok látni többet, az is biztos. Másfél órát bírtam belőle, de amikor kijelentették, hogy Sohaország = bölcsek köve, sírva kapcsoltam ki. Addig is kb. arról szólt, hogy Pán Pétert Hook mennyire manipulálja, aminek voltak enyhén érdekes felhangjai (amire felteszem, nem számítottak?)