Richard Linklatert a Sráckor óta követem figyelemmel és tervezem bepótolni a még nem látott filmjeit. Nagyon örültem, hogy erre rábukkantam, és annak ellenére, hogy felejthetetlen dráma vagy bonyodalom nincs a történetben, mégse untam egy percig se, és amint vége lett, újra tudtam volna nézni újra. Az egész film, a karakterekkel és színészekkel, minden jelenettel és párbeszéddel egy szép kerek egészet alkot. Hamar egy hullámhosszra kerültem a fiatalokkal és olyan volt, mintha a barátaimat nézném. Jók voltak a helyszínek és a két főszereplő közt nagyon működött a kémia. Sokszor olyan természetesek voltak a jelenetek, hogy el se akartam hinni, hogy filmet nézek. Bájos, őszinte, emlékezetes alkotás, amihez fogható nem sok készül manapság.