Mondtam már, mennyire szeretem Michel Gondry világát? És ez a film, ez emiatt nagyon betalált. Ráadásul a színészek egyszerűen tökéletesen vannak összeválogatva, a humora kellemetesen fekete, az aprólékosan megtervezett, alternatív retró látványvilág pedig végképp levett a lábamról, imádom, ahogy a film végig egyensúlyozik a vicces és a nyomasztó között. Ja, a zene??? Mióta hozzáolvastam, hogy nem eredeti, hanem a filmhez készült, nem tudom felszedni az állam a padlóról, bakker, ráadásul ez magyar film! Még emlékeztetnek is rá, mert Reviczky Gábor is megjelenik az évtizedek óta tőle megszokott szerepében, csak itt nem gagyi volt, hanem odaillő! (Nahát, végre valaki megírta a filmet ahhoz a figurához…) áááá, na, nem jó értékelés, túl elfogult:) még ilyet, még!!!!
update: önmagában meghallgattam a zenét, így azért már rögtön feltűnt a kilógó lóláb a japán számoknál, de nem baj, a filmben jól működnek, és ez a fő.