Hosszú és komor film. Nagyon szép képekkel, átgondolt látványvilággal és párbeszédekkel. Fantasztikusan mutatják be azt a kettősséget, ami Marilyn/Normát jellemezte. A külvilágnak, a hétköznapi embereknek egy gyönyörű, elérhetetlen szexistennő, de valójában egy önmagát kereső, önmagával folyamatosan elégedetlen, önmagát nehezen elfogadó, egész életében az anyai és apai szeretet után sóvárgó, nagyon okos, de örökké „pici lány”.
Számomra szívszorító volt az egész történet és borzalmas belegondolni, hogy mekkora károkat okoz személyiségben/személyiségfejlődésben, ha valaki nem kívánt, nem várt, elutasított gyerekként érkezik egy „családba” és sose kapja meg azt a szeretetet, elfogadást, ami nélkül nem lehet felnőni…